Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Süttő Szilárd: „Temporibus sanctorum regum Hungarie”
A „SZENT KIRÁLYOK” FOGALMA A 14. SZÁZAD VÉGI MAGYARORSZÁGON 317 nak, az előző aggállyal kapcsolatban érintett erdélyi viszonyok eléggé magyarázzák. Az 1386-ban valóban hatalmon lévő Dán havasalföldi vajda említése szintén az — esetleg interpolált, romlott szövegű, de teljes egészében semmi esetre sem fantáziaszülte — oklevél hitele mellett tanúskodik. A második oklevél a fentinél korábbi dátummal, 1386. június 1-jével állíttatott ki, a valóságban azonban 1386 őszén, még november közepe előtt keletkezett.13 Ebben Zsigmond brandenburgi őrgróf minden Losonci Dezsőfí László erdélyi vajda, rokonai és familiárisai elleni, bármi okból eddig keletkezett haragot szívéből kivet és nekik megbocsát, ígérve, hogy őket minden, a szent királyoktól és különösen Lajos királytól és Mária királynőtől („a sacris regibus et specialiter a serenissimo principe domino Lodowico rege Hungáriáé, Poloniae, Dalmaciae, Croaciae, etc. divae memoriae patre nostro carissimo et a serenissima principe domina Maria regina Hungáriáé, Dalmaciae, Croaciae, etc. consorte nostra carissima”) nyert birtokaikban és javaikban megőrzi, mivel László vajda rokonaival és familiárisaival neki és Mária királynőnek hűséget ígért. Különösen figyelemre méltó, hogy a „szent” szót az oklevél a sacer-rel fejezi ki, ugyanis Bartoniek Emma I. Károly 1317-es oklevelének sacri progenitores kifejezésében a sacri-1 épp ezen stiláris hiba, a sacer személyekre vonatkoztatása miatt, „tekintve e kitétel teljesen szokatlan voltát”, minősítette egyszerű elírásnak14 - mindenesetre, mint erre Deér joggal rámutat, az állítólagos elírás bármiféle magyarázata nélkül.15 A harmadik oklevélben16 Zsigmond brandenburgi őrgróf 1387. március 1-i kelettel megerősíti a kőszegiek minden kiváltságát és szabadságát, egyszersmind felszólítva a soproni ispánokat valamint a kőszegi várnagyokat és alvár- nagyokat, hogy tartsák ezeket tiszteletben. Kőszeg város kiváltságai nincsenek tételesen felsorolva; általánosságban minden olyan szabadságról és kegyről van szó, amelyet a kőszegiek mind ez ideig a szent királyok valamint néhai Lajos király úr, Zsigmond boldog emlékezetű atyja idején nyertek el és élveztek („quibus ipsi hactenus temporibus sanctorum regum Hungarie, et tempore condam domini Lodovici, regis Hungarie patris nostri felicis memorie, freti sunt et potiti”). Az ezen oklevelekben — és más forrásainkban is — előforduló szent királyokkal kapcsolatban két, egymással szőrösem összefüggő kérdés merül fel: kiket kell a sancti (vagy éppen: sacri) reges alatt érteni, illetve mit jelenthet, pontosabban a kortársak számára mit jelenthetett ezen királyok szentként emlegetése? Bár e kérdésekre határozott és egyértelmű választ adni aligha lehetséges, az elsővel kapcsolatban az mindenesetre azonnal kizárható, hogy a fenti oklevelek megfelelő kifejezései — a Bartoniek Emma-féle értelmezés szerint — csak 13 Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214-1457., szerk. Varjú Elemér, Bp. 1908. 385-386. - Losonci Dezsőfí László erdélyi vajdai címe, a budai dátumhely, továbbá az oklevél tartalma és intitulatio-ja alapján a kiadvány mindenképp antedatált, vö. Süttő, i. m. I. 147-148., 158-159., Ul. II. 387. i4Bartoniek, i. m. 365. 2. jegyzet. 15Deér: Árpádok, 4. 16 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 262 207.; szövegét lásd Süttő, i. m. II. 445.
