Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Spekner Enikő: A magyarországi beginák és beginakolostorok 13. századi története
A MAGYARORSZÁGI BEGINÁK ÉS BEGINAKOLOSTOROK A 13. SZÁZADBAN 309 Testvérek kolostora előtt, a néhai nemes úrnő, Mojs mester özvegyének házában lakó budavári ferences rendi apácák kérték az uralkodót, hogy erősítse meg 1293. évi adományát.30 A királynéi, illetve királyi kancelláriákban kiadott okmányokban három következetesen visszatérő állításra figyelhetünk fel. Az első, hogy a kérdéses ház a budavári ferences kolostor előtt, illetve közelében állt. A második, hogy a benne lakókat konzekvensen apácáknak és ferences rendieknek címezték. A harmadik, hogy az épület Mojs mester özvegyéé volt, s ő létesítette kolostorukat. Mindegyik összetevővel érdemes külön-külön foglalkoznunk, hiszen önmagukban is olyan meghatározásokat tartalmaznak, amelyek magyarázatra szorulnak. A begina kolostor pontosabb helyét Végh András állapította meg Buda középkori helyrajzáról készített doktori értekezésében. A 13. századból nagyon kevés emlékünk maradt fenn a budai épületekről, ezért a kolostor elhelyezkedését is csak későbbi építményekhez képest tudjuk meghatározni. A Szent Jánosról címzett ferences templommal és kolostorral szemben a 15. század elejétől a Szent Zsigmond prépostság templomának szentélye állt, így a beginák háza lehetett annak északi vagy déli oldalán is. Végh András a 16. századi szomszédos házak helyzetéből egyértelműen azonosította, hogy az csak a szentély északi oldalán helyezkedhetett el, azaz a ferences templommal szemközt, de kissé ferdén északra húzódó irányban.31 A második jelenség, a ferences apácák megjelölés még izgalmasabb kérdéseket vet fel. A többi szerzetesrendtől eltérően a ferences indíttatású női kolostorok önálló rendet alkottak. A ferences lelkiséget követni kívánó nők számára Szent Klára alapított apácakolostorokat és készített később regulát, de e kolostorok kezdetben különféle elnevezések és regulák alatt éltek. IV Orbán pápa 1263. évi „Beata Clara virtute” kezdetű bullája annak a pápai elhatározásnak adott kifejezést, hogy a Szent Kára erényeit gyakorló szerzetesnők rendjét a jövőben Szent Kára rendjének, azaz klarisszáknak nevezzék, s számukra új, egységes regulát adott ki. Magyarországon a 13. században összesen két klarissza apácakolostor létesült, az egyik Nagyszombatban, a másik Pozsonyban. A még bus suis in claustro degentibus, quod ipsa apud monasterium Beati Johannis ewangeliste de ordine fratrum Minorum de castro Budensi pro remedio anime sue in perpetuam elemosinam construxit, cum viam universe carnis ingrederetur, reliquit et legavit ad exercenda eamndem servitia et debita consueta, ab exactione omnium collectarum ... duximus eximendos eosdem protectioni comitis Wer- nerii rectoris castri Budensis fidelis nostri committentes.” DL 30 587.; BTOE I. 300-301. No. 282.; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai, i. m. II/4. 164. No. 4065.; Bártfai: Pest megye Történetének okleveles, i. m. 28. No. 150.; Bakács: Iratok Pest megye, i. m. 97. No. 257. 30 „ ... religiose domine sanctimoniales de ordine fratrum Minorum in domo nobilis domine quondam relicte magistri Moysi in castro Budensi ante claustrum fratrum Minorum commorantes ... „ DF 253 634.; ÁUO X. i. m. 297-298. No. 190.; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai, i. m. II/4. 209. No. 4203.; Bakács: Iratok Pest megye, i. m. 101. No. 273. 31 Némethy Lajos: Budavárának régi helyrajza. Arhaeologiai Értesítő. Üj folyam. 5 (1885) 69.; Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei 15 (1950) 276., 298. No. 106.; Végh: Buda város középkori helyrajza, i. m. A ferences beginakolostor. c. fejezet.; Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 31 (2003) 14-17.; Kubinyi András-Marosi Ernő: Buda. In: KMTL, i. m. 130-131.; F. Romhányi: Kolostorok, i. m. 16.
