Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Spekner Enikő: A magyarországi beginák és beginakolostorok 13. századi története

310

SPEKNER ENIKŐ

a tatárjárás előtt alapított nagyszombatit a pápai bullák „ordo Sancti Damiani” elnevezéssel jelölték, ahogy akkoriban a San Damiano-ban működő, Szent Klárához csatlakozó nővéreket nevezték. A pozsonyi 1297-ben jött létre és apácáit már az „ordo Sanctae Clarae” tagjainak tekintették. Bármennyire is furcsa ezt kimondani, de a ferences rendhez tartozó apácákat ezért soha nem nevezték ferences rendi apácáknak. A ferences rend első rendjét a ferences férfi konven- tek, a másik rendjét a klarissza apáca konventek alkották, a harmadik rendet a ferences rend lelki közösségéhez tartozó világiak képviselték.32 A ferences harmadrendhez tartoztak a ferences lelki gondozás alá álló begina kolostorok is, akiknek tagjait időnként apácának nevezte a középkor sokszor nem konzekvens szóhasználata, illetve, ahogy láttuk, a 13. században forrásaink nem tettek különbséget a szerzetesrendek irányítása alatt élő, különböző helyzetű „szentéletű nők” megnevezése között. Mivel a beginaközösségek vagy megszűntek, vagy túlnyomó többségük apácakolostorokká alakult át, ez a gyakorlat nem okozott nehézséget a források értelmezésében, egyedül a budavári kolostor esetében jelentett problémát. Tulajdonképpen a „religiose domine sanctimoniales” mellől csak a beginae szó maradt le, amit már a következő századokban elég következetesen kitettek. 1383-ban Szécsi Miklós országbíró iktatást rendelt el Békásmegyeren a budai káptalannál a pilisi apát által perbevont beginák részére.33 A 15. században már többször ferences harmadrendű nővéreknek nevezték őket. Buda városa 1459-ben a „religiose dominae sanctimoniales de tertio ordine beati Francisci confessoris” elnevezést alkalmazta a budavári beginákra.34 Egyetlen egy alkalommal nevezték a kolostort a klarissza rendhez tartozónak. Mátyás király 1469-ben néhai Kusalyi Jakes László leányának, Erzsébetnek birtokokat adományozott Szolnok megyében. Adománylevele Erzsébetet ekkor klarissza apácának mondta, aki Buda városában a Szent János egyház előtti ugyanezen rendhez tartozó kolostorban él.35 A fogalmak egybemosó- dását itt valószínűleg az okozta, hogy Erzsébet testvére, Anna az óbudai klarissza kolostor apátnője volt. Mátyás király többi oklevele a budavári nővéreket „religiose dominae beginae”-nek címezte.36

El kell tehát vetnünk minden olyan kísérletet, mely a ferences rendi apáca megjelölésre hivatkozva Budán klarissza kolostor létét igyekszik bizonyítani a középkor folyamán. A kiváló egyháztörténésztől, Balics Lajostól kezdve Bártfai Szabó Lászlón keresztül számosán gondolták ezt, de szerencsére mára már többnyire Karácsonyi János véleményét fogadják el, aki a későbbi források ismeretében a korai adatokat is a begina kolostorra vonatkoztatta.37

32 Anton Rotzetter: Assisi Szent Klára Bp. 1994. 258-284., 315-328.; Anton Rotzetter-WüKbord-Christian Van Dijk-Thadée Matura: Assisi Szent Ferenc. Bp.1993. 198-210.; Karácsonyi: Szent Ferenc, i. m. II. 447-458., 460-473., 509-510.

33 „ ... in causa inter religiosas dominas sanctimoniales de castro Budensi beginas actrices ...” DL 30 727.; BTOE III/l. 3. No. 7.

34 DL 30 842.

35 „ ... religiose domine Elizabith ... ordinis Sancte Clare in cenobio religiosarum dominarum ... eiusdem ordinis ante ecclesiam Sancti Johannis in civitate nostra Budensi fundatum existenti degentis...” DL 45 369.

36 DL 65 319., DL 65 320., DL 29 851., DL 30 907., DL 30 912.

37 Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pesten, 1868. 112-117.; Salamon Ferencz: Budapest története. Bp. 1885. 335-336.; Balics Lajos: A római katholikus egyház törté