Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Bertényi Iván: Beszélhetünk-e kettős uralomról hazánkban II. (Kis) Károly országlása idején (1385. december 31. - 1386. február 7.)

Fejéregyházi László királynői jelenlét elé („nostram in presentiam”) állítását (és „aetatis revisio”-ját) rendeli el 1385. Szent György-nap nyolcadára. Amint az elég nehezen olvasható, hiányos és zavaros felülírásokkal tarkított oklevélből számomra kihámozható volt, az ügy 1386. február 5-én a királyi jelenlét túrájaként eljáró Bubek Imre országbíró előtt folytatódott, s ő böjtközépre ( 1386. március 28.) rendelte el az imént nevezett kiskorú fél személyes előállítását a saját ítélőszéke elé, azaz ugyanúgy „aetatis revisio”-1 rendelt el 1386 elején, mint az 1385. vízkereszt utáni törvényszakon a királynő. (Ha 1385 elején még két év hiányzott Fejéregyházi nagykorúságához, 1386. vízkereszt után még mindig hiányzott egy év.) Magyarán: 1386. február 5-én az ügyben eljáró Bubek Imre a királynő intencióit követte közbenszóló ítéletével,20 ezért véltem úgy 1976-ban az országbírói intézmény történetéről írva, s valószínűsítem ma is, hogy a kettős uralomra vonatkozik.

Miután jó néhány bizonyítékot sikerült felvonultatni Mária és Erzsébet uralmának 1385. december 31. utáni folytatása mellett, nézzük meg azokat a korabeli adatokat is, amelyek ezt cáfolni látszanak. A kettős uralom időszakában eddig egyetlen olyan oklevelet találtam, amely Mária 1386 eleji uralkodói mivoltát tagadja: a leleszi konvent 1386. február 2-án „Mária, egykor Magyar- ország királynője” oklevelét említi.21 Minthogy azonban ezt a kifejezést az ország középpontjától távoli Leleszen vetették papírra, nem minősíthető e kérdésben elsőrendű forrásnak.

AII. Károly elleni merénylet végrehajtójának, Forgách Balázsnak tettéért jutalmul adott Gimes várát és számos birtokot felsoroló oklevél már három héttel később (1386. február 28-án) kelt. Minthogy egy keresztény uralkodónak alaposan meg kellett „indokolnia”, miért ölték meg azt a Szent Koronával megkoronázott királyt, akinek királlyá avatási szertartásán nem sokkal korábban Mária, Erzsébet és híveik is részt vettek, a gyilkosnak nagy adományt tevő Mária nevében kiadott oklevélnek természetszerűen hangsúlyoznia kellett Károly súlyos bűnét, hogy Máriát a koronától és az országlástól megfosztotta, anyja, s híveik életére tört.22 Ugyancsak már a Károly elleni merénylet után, hasonló szituációban (1386. február 14-én) kelt az az Erzsébet nevében, Kőszeg városhoz intézett oklevél, amely elmondja, hogy Károly, Jeruzsálem és Szicília (de nem Magyarország!) királya Máriát a koronától, az uralkodás jogától, és Magyarország uralmától megfosztotta, de mégis a legfelsőbb Teremtő kegyelméből és a bárók... hűsége által a Szent Korona (az ország uralmával és kormányzásával együtt) ismét visszakerült Máriához. Minthogy azonban az ország végein még sok ellenség maradt, s a békés állapot helyreállítására hadsereg, ehhez pedig pénz kell, Erzsébet felszólítja a kőszegieket, hogy a részükről egyébként Szent György-nap táján járó adót haladéktalanul, jelen levél kézhezvételétől

VOLT-E KETTŐS URALOM HAZÁNKBAN II. (KIS) KÁROLY ORSZÁGLÁSA IDEJÉN 27

20 Budán, feria secunda proxima post festum purificationis beate virginis anno Domini MCCCLXXX sexto ítélkezik. - DL 52 520.

21 ... Marie condam regine Hungarie. - DF 220 030, Süttő, i. m. II. 328.: 578. sz.

22 DL 58 652. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiacticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. X/1. Budae, 1834. 279-283. Újabb, kritikai megjegyzésekkel készült kiadása: Süttő, i. m. II. 338-340.: 597. sz. Már 1976-ban hivatkoztam az oklevél tendenciózus beállítottságára. Bertényi 1976, i. m. 182.