Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Bertényi Iván: Beszélhetünk-e kettős uralomról hazánkban II. (Kis) Károly országlása idején (1385. december 31. - 1386. február 7.)

A közelmúltban Süttő Szilárd — doktori disszertációját továbbfejlesztve

— Anjou Magyarország alkonya címmel két vaskos kötettel örvendeztette meg az Anjou-kor utolsó időszaka iránt érdeklődő olvasókat. Az első kötet a Nagy Lajos halálától Zsigmond trónraléptéig eltelt időszak politikatörténetét tárgyalja, a második (egyes, az események elő- ill. utótörténetére vonatkozó korábbi, ill. későbbi oklevelekkel kiegészítve) az 1384-1387 közti belviszályok okmánytárát közli.7

Süttő új munkája a Magyar Országos Levéltárban egységes rendszerben összegyűjtött diplomatikai gyűjtemény elkészülte óta az első olyan vállalkozás, amely gyakorlatilag a teljes okleveles anyag birtokában dolgozza fel témáját. Minden elismerésre méltó tárgyszeretete, alapossága, az a módszer, hogy valamennyi adatát kritikus szemmel szigorúan ellenőrzi. így nagyon sok ponton meghaladja az eddigi szakirodalmat. Külön erénye, hogy nem tiszteli a tudománypolitikai hullámhegyeken magasra emelkedett tekintélyeket: az adatokra hivatkozva bátran felülírja a korszakára vonatkozó archontológiai adatsorokat, vitézül vitába száll a szerinte téves megállapításra jutó szerzőkkel, sőt a Magyar Országos Levéltár oklevél nyilvántartását is jó néhány helyen megkísérli kiegészíteni, javítani. Süttő néhány év eseményeinek részletes vizsgálatát elvégző munkája arra figyelmeztet, hogy rövid időszakokra vonatkozó alapos kutatásoktól még sok értékes eredményt várhatunk tőle - és másoktól is. (Zárójelben csak azt jegyezném meg, hogy ezt az aprólékosan elemző, minden elérhető forrást gondosan feltáró módszert Kumorovitz L. Bernát (1900-1992) professzor és tanítványai — a régebbi időszakban, az akkori kutatási körülmények közt, még kisebb elérhető forrásbázison — már évtizedek óta alkalmazzák. Talán még egy szubjektív megjegyzést is megengednék magamnak: ha valaki valamely témáról írva egy vagy több forrást nem talál meg, nem vesz figyelembe, vagy egyéb szakmai hibát vét, ennek megállapítása nem igényel olyan elítélő hangvételt, mint amilyen hangon, pl. egy rendőrfelügyelő szokott tárgyalni a rablógyilkosságon tetten ért, elfogott bűnözővel.)

Süttő Szilárd nem ért egyet azzal a felfogásommal, miszerint Mária Kis Károly királlyá koronázásakor csupán uralkodói kizárólagosságáról mondott le, s 1385. december 31. után egyfajta „kettős uralom” jött létre. Minthogy ennek bizonyítékául — a Mária nevében folyamatosan tartó oklevéladás mellett

— éppen Imre országbíró „tartózkodó” intitulatióit hozom fel, Süttő mindenek előtt e kérdés elemzésével kívánja álláspontomat megcáfolni. Kétségtelen tény, hogy — amint erre magam is rámutatok8 — Bubek Imre a csupasz Judex curie regie” címet Kis Károly bukása után is használja.9 A XIV századi országbírókról írt könyvem kérdéses fejezetében azonban én nem a Kis Károly halála előtti és utáni időszakot, hanem a Zsigmond hatalomra jutását megelőző és azt követő időszakot állítom szembe. II. Károly halálával a kettős uralom mint óvatosmond trónraléptéig terjedő időszakot, de ezen belül is csak egészen röviden (a 284-285. oldalon) emlékezik meg Kis Károly uralmáról és Erzsébet, valamint Mária akkori tevékenységéről.

7 Süttő Szilárd: Anjou-Magyarország alkonya. Magyarország politikai története Nagy Lajostól Zsigmondig az 1384-1387. évi belviszályok okmánytárával. I-II. Szeged, 2003. (Belvedere Monográfiák. 2.) 317., 476.

8 Bertényi 1976, i. m. 182-183.

9 Vö. Süttő, i. m. I. 108.

VOLT-E KETTŐS URALOM HAZÁNKBAN II. (KIS) KÁROLY ORSZÁGLÁSA IDEJÉN 23