Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Bertényi Iván: Beszélhetünk-e kettős uralomról hazánkban II. (Kis) Károly országlása idején (1385. december 31. - 1386. február 7.)

Bertényi Iván:

BESZÉLHETÜNK E KETTŐS URALOMRÓL HAZÁNKBAN II. (KIS) KÁROLY ORSZÁGLÁSA IDEJÉN?

(1385. december 31-1386. február 7.)

Kis Károly rövid magyarországi — királygyilkossággal befejeződő — or- száglása hazánk történetének válságos időszaka, s az azt követő véres eseménysorral együtt méltán tarthatott volna igényt arra, hogy Shakespeare megörökítse - ha a nagy angol drámaíró ismerte volna az Angliától távol lezajlott hatalmi küzdelmeket.

1385 őszén magyarországi hívei felszólítására Kis Károly (aki néhány évvel korábban Nagy Lajostól kapott magyar sereg támogatásával szerezte meg a Nápolyi Királyság trónját) Magyarországra jött. Viszonylag kis létszámú olasz fegyveres erejét a (Mária helyett kormányzó) Erzsébet anyakirályné és Garai nádor uralmával elégedetlen nemesek rövidesen annyira felduzzasztottak, hogy a hatalom birtokosai nem merészeltek szembeszegülni vele: 1385 szilveszterén Erzsébet és Mária is részt vettek az új uralkodó megkoronázásán. így a legfőbb politikai hatalom kettejük asszisztenciája mellett került a — távolabbi rokon — új király kezébe.

A koronázást követő januári és február eleji időszak történetének részleteiről nem számol be kortárs, szemtanú, elbeszélő forrás. Szerencsére azonban jó néhány oklevél maradt ránk 1386 elejéről, az eseményeket a távolból követő Lorenzo de Monacis („Monaci Lőrinc”) krónikájával együtt, s ezek nyomán 1970- ben benyújtott (kéziratos) akadémiai kandidátusi disszertációmban,1 majd az ennek főbb eredményeit publikáló, a XIV század országbíróinak a működését összefoglaló monográfiámban2 arra a következtetésre jutottam, hogy az új király megkoronázása után is a (budai) királyi udvarban élő Mária és Erzsébet (amennyire az adott körülmények közt lehetett) továbbra is részt vett az ország irányításában, s bizonyos keretek közt megpróbált önálló politikai vonalat is vinni. Ezt nagymértékben megkönnyítette, hogy az új király mindegyik főúri csoportosulást részeltette az ország kormányzatában. Szinte mindenkit jól ismert. Nagy Lajos uralkodása idején ő maga is hosszabb ideig a magyar királyi udvarban élt, s így személyes kapcsolatokat is kiépíthetett a magyar főpapokkal és bárókkal. 1386 legelején a fiatal Mária helyett (és nevében) az országos politikát ténylegesen irányító Erzsébet anyakirályné, illetve (a korábban nádor,

1 Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története a XIV században I—II. Kandidátusi értekezés. Kézirat a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában. Bp. 1970. I. 467-^70.

2 Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története a XIV században. Bp. 1976. (a továbbiakban: Bertényi 1976) 181-186.