Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon
184 KUBINYI ANDRÁS lönben június elején volt.82) A már többször említett tavaszi országgyűlésre, amely a hatvani gyűlést elhatározta, május 10 és 22 között került sor.83 A gyalogosok akkor még nem érkeztek meg. Május 26-án Thurzó Elek kincstartó egyik emberét küldték királyi levéllel a cseh gyalogosok elé, hogy siessenek.84 Június 1-én egy másik kincstartói szervitort küldték a cseh zsoldosok elé, akiket „az ország megsegítésére fogadtak fel,” hogy a leggyorsabban jöjjenek és siessenek.85 Antonio Burgio pápai nuncius június 6-i levelében úgy tudta, hogy a magyarországi zavarok kissé megnyugodtak, aminek az oka 1500 morva gyalogos megjelenése, akiket a király először a végek védelmére hívott.86 Újra június 17-én hallunk róluk. Ekkor Pestyéni László és Marcinkó királyi palotásokat küldték a Szentendrén állomásozó 2000 cseh gyalogos kapitányaihoz, hogy katonáik ne okozzanak kárt a király jobbágyainak.87 A helyzet világos. A jajcai hadjáratra felfogadtak 2000 morva darabontot, akik a távolság miatt nem is tudtak volna idejében odajutni, viszont alkalmasnak látszottak a nemesség féken tartására. Mivel közben a király mégis beleegyezett az országgyűlés megtartására, Jajcán sem volt már rájuk szükség, és nyilván a kincstárban sem volt elég pénz, nem kapták meg zsoldjukat, ezért raboltak, majd hazaküldték őket. Létszámuk 2000 lehetett, a leghitelesebbnek tekinthető kincstári számadás ennyit említ, úgyhogy Bácsinak jók voltak az értesülései. Szerzőnk ijesztgeti a nemeseket, hogy az ország főemberei a szabadon szólókat megölik, és erre három ember: Bárdi István, Bánfi Jakab és Laki László példáját hozza fel. Az első két ügy valóban felizgatta az ország kedélyét. Bárdi és Bánfi a Mohács utáni utolsó nagy török ellenes győzelemben, a Szávaszent- demeter-Nagyolaszi csatában voltak a magyar csapatok parancsnokai.88 Bárdi kivégzéséről a korszak legtöbb elbeszélő forrása megemlékezik. Azt forrásaink sem tagadják, hogy egyrészt gyilkosságot, másrészt rablásokat követett el, Sze- rémi és Istvánffy arról is tud, hogy beszédével megsértett egyes urakat. Az előbbi forrás szerint a király és a királyné nagyon szerette, és azt a parancsot, amelyben II. Lajos Tömöri Pálnak Bárdi kivégzését rendelte el, csellel, más levelek közé becsúsztatva íratták alá vele.89 Bánfi Jakab a Hahót nembeli Alsó- lendvai Bánfi mágnás családból származott. Valószínűleg 1523 vagy 1524 nyarán Budáról elindulva gyomormérgezésben halt meg, azonban a korabeli kósza 82 Thallóczy Lajos - Horváth Sándor: Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. Bp. 1915. CCXL - CCLIV (Monumenta Hungáriáé Historica 1/40. k. = Magyarország melléktartományainak oklevéltára IV) 83 Relationes oratorum, i. m. 188-195. 84 Fraknói: II. Lajos, i. m. 182. 85 Uo. 186. 86 Relationes oratorum, i. m. 217. 87 Fraknói: II. Lajos, i. m. 205. 88 Kubinyi András: A Szávaszentdemeter - Nagyolaszi győzelem 1523-ban. Adatok Mohács előzményéhez. Hadtörténelmi Közlemények (Új folyam) 25 (1978) 217. 89 1504 - 1566. Memoria rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának, legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete. (Verancsics-évkönyv.) Sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta: Bessenyei József. Bp. 1981. 24-25.; Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánja emlékirata Magyarország romlásáról 1484-1543. Közli: Wenzel Gusztáv. Pest, 1857. 101., 111-114. (Monumenta Hungáriáé Historica II/l.), (a továbbiakban: Szerémi: II. Lajos és János királyok); Istvánffy: Magyarok dolgairól, i. m. 1/1. k. 189-191.
