Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Henzsel Ágota: A Várdai család birtokügye 1550-ben

136 HENZSEL AGOTA dett. 1547-ben indított pert13 János özvegye és Várdai Fruzsina gyámja, Ráskai Krisztina ellen azzal a céllal, hogy az özvegy hitbérét, 12 jobbágytelket kitevő birtokát és Fruzsina leánynegyedét, 58 sessióját megszerezze, Krisztinát a gyám­ságból elmozdítsa. Erre volt törvényes lehetősége. Az özveggyé vált nők férjük házában maradhattak, megtarthatták hitbérüket újabb férjhezmenetelükig. A hitbért a férj rangjának megfelelő mértékben a házasságkötéskor kötötték le a feleség számára, és ez zálogjogilag terhelte a férj vagyonát. Többször házaso­dott nő hitbére arányosan csökkent. A hitbér megváltása az özvegy és férjének rokonai között megegyezéssel is történhetett, vagy peres eljárással, melynek során az özvegyet hitbére közbecsű értékének megfelelő birtokkal kellett kár­pótolni. A leánynegyed is megváltható volt közbecsű szerint.14 A perbe fogott Krisztina asszony 1548-ban több Várdai Mihály elleni per­rel válaszolt.15 Tiltakozott bizonyos jövedelmekből való kizárása és kisvárdai kúriájának megtámadása miatt, régi adósságot szeretett volna megkapni. Vár­dai Mihály, a Ferdinánd-párti nagyúr ebben az évben Pozsonyban járt. Bizonyá­ra az országgyűlésre ment oda, de talán peres ügyeinek előmozdításán is dolgo­zott. Feleségének írt levelében különböző csemegék: gesztenye, szentjánoske­nyér és gránátalma küldését jelezte.16 Várdai Mihály és Ráskai Krisztina jogvitájából született 1550-ben a mellé­kelten közölt, a leleszi konvent által Várdai János özvegye részére kiállított ok­levél, amely Várdai Mihály ugyanott nyert oklevelének másolata.17 1549-ben pünkösd előtt került sor Pozsonyban egy korábbról elhalasztott törvénykezési időszakra, amit 18 vármegyének, az ország „felső” részein levők­nek és a tiszántúliaknak tartottak. Ez alkalommal, június 7-én I. Ferdinánd magyar király kiadott egy ítéletlevelet Várdai Mihálynak Krisztina asszony, Já­nos özvegye elleni perében. Az ítéletlevél, ahogy a végrehajtással megbízott hiteleshely, a leleszi konvent bizonyságleveléből kiderül, eskütétel, határjárás, közbecsű, javak elfoglalása, ingóságok elvétele és károk megtérítése formájá­ban határozta meg a hivatalos teendőket. Az ítéletlevélben foglaltak végrehajtására 1549. október 11-én Bákai Máté királyi ember és Ceglédi Péter pap, a konvent kiküldött embere megjelentek Kisvárdán, ott pedig csatlakoztak hozzájuk a Ráskai Krisztina vagyoni helyze­tét ismerő birtokszomszédok és határosok. Öt szabolcsi nemes, mihálydi Hódos Tamás és Albert, jékei Balogh László, Jékei Zsigmond és Sényői Jakab vett részt 13 MÓL Bírósági levéltárak. Hiteleshelyi levéltárak elenchusai. A Leleszi prépostság levéltárá­nak mutatói. Acta annorum 1500-1550. (a továbbiakban: Leleszi konvent) U et V 124. 1547. (MÓL Mikrofilmtár 5000.) 14 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. (a továbbiakban: Eckhart: Jog­történet) 368-371. 15 Leleszi konvent, i. m. 143, 145, 152, 153. 1548. 16 Virág Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. Vál. és sajtó alá rendezte: Ács Zoltán. Nyíregy­háza, 1981. 89. 17 A Szaboles-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, XV 4. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye 37. levéltári jelzetű, eredeti, restaurált, 930 x 255 mm méretű, jobb felső részén hiányos, latin nyelvű pa­pír oklevél, hátoldalán befűzött, 320 mm átmérőjű pecsét nyomával. Az oklevél 2001-ben Kisvárdán került elő egy lakóház bontásakor, és Szeregnyi László útján került a levéltárba. Köszönet illeti Oborni Terézt közreműködéséért az oklevél szövegének átírásában.

Next

/
Thumbnails
Contents