Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Henzsel Ágota: A Várdai család birtokügye 1550-ben
137 az eljárásban. A megjelentek szegényebb szabolcsi nemes családok tagjai voltak, akik 1-2 portával rendelkeztek. A kisvárdai vár prefectusát, Melith Györgyöt Temesvári András, Várdai Ambrus özvegyét Meggyesi Máté képviselte. Jelen volt még a pervesztes Krisztina asszony embere, Nagy Péter provisor is, hogy az úrnő ingóságait megmutassa, de erre nem volt hajlandó, így törvényes intésben részesítették. A határjárás során, úgy tűnik, először az állatokat vették számba. Kisvárdán öt tehenet, Rozsály18 faluban három igáslovat, Veresmarton19 hét disznót és ugyanannyi malacot találtak. A királyi ember és az eljárásra összehívott megyebeliek végezték az értékbecslést. Egy tehénre két forintot, egy lóra négyet számítottak, egy disznó kb. egy forintot ért. Kisvárdán találtak még két búzakazlat vagy asztagot, amit 50 forintra becsültek. Az rét és kaszáló20 értéke 30 forint volt, a 86 holdnyi szántóföldé 25. Pap falu szőlőhegyén 16 forintot érő szőlőjét vették számba az asszonynak. Kisvárdán négy, további hat falu - Rozsály, Ajak, Pátroha, Tas21, Pap, Litke22 - határában egy-egy lakott jobbágytelket találtak, egyenként négy forinttal számítva. Feljegyezték a jobbágyok nevét is, egyikük özvegyasszony. Volt egy puszta porta is Tuzséron épületekkel, értéke két forint. Összesen 198 magyar forintot és 33 dénárt számoltak fel Várdai János özvegyének Szabolcs megyei javaiért. Az eljárás során ezeket lefoglalták, megváltás után Várdai Mihály kezébe adták. Az özvegynek nem volt módja jogorvoslatra. 1549. december 31-én Krisztina asszony Szatmár megyei javait vették számba. A királyi ember ezúttal Lövői György volt, a konvent kiküldöttje megint Ceglédi Péter. A Lövői család tagjai gyakran szerepeltek peres ügyekben a Várdaiak képviselőjeként. Három szatmári nemesember jelent meg mint szomszéd és határos birtokos: Újlaki János, Lövői Mihály és Rápolti Máté. Jánk és Gyügye falvakban egy-egy, Hermánszegen két lakott jobbágytelket találtak, amiket a szokásnak megfelelően négy forintra, összesen 16 forintra becsültek. A szabolcsi birtokokhoz hasonlóan ezeket is Várdai Mihály részére foglalták el. Az eljárás során Várdai János özvegyének 213 magyar forint 33 dénárra becsülték fel javait. Nemes asszony hitbére 200 forint körüli összeget tett ki, főrangú férj ennek dupláját adta. Ha a nő már nem az első házasságát kötötte, előző hitbére megfeleződött.23 Talán ezek a körülmények érvényesültek Ráskai Krisztina esetében is. Az asszony felmért vagyonának csaknem kétharmada Kisvárdához kötődött. Volt férje kisvárdai kúriájában élt, a mezőváros határában terült el szántóföldje, rétje. Ide takarították be a közbecsű során legnagyobb értéket képviselő búzatermését, itt volt a legtöbb jobbágytelke. Gazdasági ügyeit alkalmazottja, Nagy Péter provisor intézte. A VÁRDAI CSALÁD BIRTOKÜGYE 1550-BEN 18 Szabolcsveresmart határába olvadt település. 19 Szabolcsveresmart. 20 Az oklevélben szereplő rét magyarul Irt nevének olvasata talán Tó alja eleje. 21 Nyírtass. 22 Fényeslitke. 23 Eckhart: Jogtörténet, i. m. 370.
