Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Henzsel Ágota: A Várdai család birtokügye 1550-ben
134 HENZSEL AGOTA házat, 127 családfőt írtak össze 1521-ben. A nagyműveltségű, országos ügyekben jártas Várdai Ferenc 1524-ben elhunyt, a mohácsi csatában pedig elesett egyik testvére, Imre. Mihály megmenekült a csatából, így Jánossal és Ambrussal osztozhatott a megmaradt szabolcsi és szatmári birtokokon. Az oszmán hódítás elérte a bátmonostori uradalmat és az odaveszett.5 Várdai Mihály 1526 októberében részt vett ugyan a Szapolyai János királlyá választását előkészítő tokaji gyűlésen, de hamarosan elpártolt tőle. A zűrzavaros belpolitikai helyzetet hatalmaskodásra használta fel. Miközben a korábban Szörényi bán tisztét viselő Kállai Vitéz János Szapolyai királlyá koronázásán Székesfehérváron időzött, a Várdaiak megtámadták jószágát és „fel- prédálták örökségét”6. Kállai János felesége Várdai László leánya volt, így a család két ága közötti viszály is oka lehetett az akciónak. A támadás után a megtorlás is hamarosan bekövetkezett, talán súlyosabban, mint várni lehetett volna. Kállai Vitéz János nagy létszámú sereggel támadt a Várdaiakra és kifosztotta őket. Elfoglalta a várat, kizárta belőle a „Várdai urakat” arra hivatkozva, hogy a másik trónkövetelő, Habsburg Ferdinánd oldalán állnak. A súlyos anyagi veszteséget szenvedő Várdaiak közül Mihály valóban Ferdinánd pártján állhatott, de fivére, János inkább Szapolyaival tartott. 1527. márciusában Várdai János megjelent az általa összehívott országgyűlésen.7 1529-ben, egy levélben kedvelt hívének nevezte őt János király, és rajta keresztül öccseit is szerette volna megnyerni. A család érdekét szem előtt tartva ez átmenetileg sikerült is, mert a fivérek 1531-ben együtt tiltakoztak a váradi káptalan előtt a kisvárdai vár elfoglalása miatt, amit Mihály Szapolyainak tett hűségesküje után visszakaptak.8 Kisvárda vára az 1570-es évekig, Kálló várának felépítéséig Szabolcs megye legjelentősebb erőssége volt. Az Erdélyből Tokajon át a Felvidékre vezető úton, a két király területének határán állt, stratégiai jelentősége megnőtt. A Tiszántúl birtoklásáért I. Ferdinándnak Szapolyai Jánossal, majd Izabellával és János Zsigmonddal folytatott küzdelmében fontos szerepet kapott, többször cserélt gazdát, de a Várdaiak birtokjogukat megőrizték. A Várdai fivérek közül János feltehetően későn házasodott. 1536-ban említették házas emberként, neje Ráskai Krisztina, akinek előző, Csaholyi Imrével kötött házasságából már volt egy leánya, Csaholyi Anna. Krisztinának Várdai Jánostól is született egy leánya, Várdai Fruzsina, majd hamarosan ismét özvegységre jutott. Mihály felesége Sarmasági Erzsébet volt, öt gyermekük, négy fiúk és egy leányuk született. Ambrus losonci Bánfi Petronellával kötött házasságot, leányuk Várdai Klára.9 5 A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Kiadja: Lukcsics Pál. Bp. 1931. XII. 366-371. 6 Szerémi György. Magyarország romlásáról. Erdélyi László fordítását átdolgozta Juhász László. Bp. 1979. 144. 7 Barta Gábor: Konszolidációs kísérletek Magyarországon a mohácsi csatavesztés után. Századok 111 (1977) 675. 8 Acs Zoltán: A kisvárdai vár 16. századi hadi krónikája a korabeli források tükrében. Hadtörténelmi Közlemények 29 (1982) 61-62. 9 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, (a továbbiakban: Nagy Iván: Magyarország családai) Pest, 1865. XII. 54-59.
