Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Gerics József: A képviselet középkori országgyűléseinken
130 GERICS JÓZSEF rosi követek jelenléte, tanácsadása és önelkötelezése nem ruházta fel rendi jelleggel, a 15. századi és a Jagello-kori hazai országgyűléseket sem a városi követek esetleges jelenléte tette rendi gyűléssé. Különösképpen ezt kell mondanunk a királyválasztó gyűlésekről. Ezt Kubinyi András professzor világosan megírta a városokról, amint idéztük: „a királyválasztásoknál való megjelenésük alkalmával játszott tényleges szerepüket nem ismerjük, így ebből nem vonhatunk le semmiféle következtetést”.28 A membrum regni fogalomnak és Raguza kapcsolatának az elemzésénél úgy találtam, hogy a kifejezést Raguza önmagára földrajzi értelemben, városként alkalmazza. A kifejezésnek a melléktartományokra netalán való kiterjesztése a fogalmat kiüresíti, téves következtetésekre vezet. A következőkben a membrum regni földrajzi jelentésének eseteit teszem vizsgálat tárgyává néhány 15.századi és 16.század eleji, egyértelműen és jól magyarázható példán. 1441-ben Pálóczi Simon lovászmester és Guthi Országh Mihály kincstartó levélben fordult Sopronhoz. A király ugyanis kettőjüknek adta Kőszeget és Borsmonostort. Ennek apátja a kolostor kincstárát és ereklyéit Sopronba menekítette, és ottani polgárnál helyezte el. Pálóczi és Guthi Országh ezt írta Sopronnak, illetve soproniaknak: „Nem vagytok ti külföldiek {extranei), hanem ezen országbeliek {de membro huius regni estis)... Nem fogtok hát örülni a mondott monostor kifosztásának”. Ezért mindkettő kéri Sopron közreműködését a monostor kincsének és ereklyéinek visszaszerzéséhez. A „külföldiek és ezen országbeliek” szembeállításának értelmét kifogástalanul megvilágítja Sáros megye hatóságának 1515. évi jelentése. Eszerint bizonyos útvonalon vámfizetés nélkül közlekedhetett összes portékájával minden kereskedő, „mind a külföldiek, mind pedig az ebben az országban élők is (torn extranei, quam etiam in hoc regno commorantes)". A külföldiekkel az egyik szövegben „az ország membrumából, azaz testéből, területéről valók”, a másik forrásban „az ebben az országban élők” vannak szembe állítva. Az extranei-ve 1 szembe állított két kifejezés és fogalom azonos jelentése kézenfekvőnek tekinthető.29 A településekre vonatkozó membrum regni a Magyarország területén fekvést, az ország területéhez tartozást fejezte ki. Ennek megfelelően magyarázom a király 1466.évi engedélyét, hogy Nezsi- deri Hanuskó a Nezsider oppidumban levő tornyát és sessioját akár egyházi, akár világi embernek adományozhatja, vagy adhatja el, „de mégis ezen országunk tagjából valónak {de membro tamen huius regni nostri)”.30 1451-ben Hunyadi kormányzó Sopron speciale membrum regni mivoltát érdekes módon a Sopronban való harmincad-szedés indoklására alkalmazza: „Nagyon jól tudjátok, hogy ennek a Magyarországnak különleges tagja vagytok, s az ott befolyó harmincad jövedelemnek a királyi kincstárba kell jutnia az ország megtartása és védelme miatt.”31 Ugyanerre az érvre hivatkozik 145128 Kubinyi 2003, i. m. 66. 29 Az 1441.évi oklevél: Sopron vármegye története. Oklevéltár. Szerk. Nagy Imre. II. Sopron, 1891. 308-309. Az 1515. évi adat: Iványi, i. m. 433. (1140.SZ.) 30 Házi, i. m. 1/5. 253. (303.sz.) 31 Házi, i. m. 1/3. 340. (404,sz.)
