Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Gerics József: A képviselet középkori országgyűléseinken
A KÉPVISELET KÖZÉPKORI ORSZÁGGYŰLÉSEINKEN 131 ben Rozgonyi Rajnáid székely comes Sopronnak írván: „Odamentek (területetekre) azok a dicator-ok, akiket az ország universitas-a , ti. az ország főpapjai, bárói és nemesei küldtek ki és választottak meg a dica beszedésére... Engedjétek, hogy tőletek kitől-kitől a dica-1 beszedjék... Jól tudjátok ui., hogy ti is ’ membrum huius regni’ vagytok, s ezért szabad veletek szemben így eljárni.”32 Megítélésem szerint a vámszedés és a rovásadó honvédelmi szempontú indoklásánál kiemelten földrajzi jelentése van Sopron hangoztatott membrum regni minőségének, az országban lévő voltának. Különös fontossága van annak, hogy Rozgonyi comes nem említi a dica-1 beszedető országgyűlés (universitas) résztvevőiként sem a városokat, sem lakóikat. Ezt a dica-1 az országgyűlésen együttlévő nemesség a fizetést teljesítő városok beleegyezése, vagy megajánlása nélkül rendelte el. A Hármaskönyv III.részének 8. címe szerint „a város e nevet: civitas, mintegy a polgárok összességéről (quasi civium unitas) viseli, minthogy ott sok nép van egybegyűlve.” Am Werbőczy szerint: „a polgárok eme sokasága /azaz egy város!/ egy közösséget (unam communitatem) alkot és mutat fel, és az ilyen testületi közösség (huiusmodi collectiva communitas) mind helyi fekvésére, mind kiváltságainak és consuetudo-inak különlegességére nézve különbözik és változást mutat, ezért a civitas libera-k közül egyesek, mint Székesfehérvár, Esztergom és Lőcse, a királyi felség személyes jelenlétének joghatósága alá tartoznak, mások meg az ország régi szokásjoga alapján, mint Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Eperjes a királyi tárnokmester joghatósága alá.” A Hármaskönyv világos okfejtése szerint egy kommunitást, egy „unitas civium”-ot csak egy-egy város magában alkot, a libera civitas-ok felett álló, magasabb egységről, vagy rend-ről már nincs szó. Már ezért, ennek a helyi közösségek, az egyes városok feletti magasabb egységnek a hiánya miatt sem beszélhetünk középkori városaink országrendiségéről, még kevésbé az országgyűlésen gyakorolt politikai jogosultságukról, vagyis a döntések meghozatalában való érdemi részvételről. Igazat adva Ma- rongiu és a korporatisták megállapításának, a rendi gyűlés (és a rend-mivolt) alapvető ismertető jegye szerintünk is a döntésben testületként való részvétel. Anakronisztikus, elfogadhatatlan eljárás az erre vonatkozó, középkori adatok hiányát Mohács utániakkal ( sőt 17.századi kútfők tanúságára hivatkozva) megpróbálni helyettesíteni.33 32 Házi, i. m. 1/3. 389. (331.sz.) 33 Ez az eljárás hasonlóan el nem fogadható, elhamarkodott megoldás, mint egy 1496-ban kivonatolt, állítólag rV Bélától származó oklevél alapján — Fügedi Erik kifogásolható érvelésére támaszkodva — Székesfehérvárnak (Il.vagy III.Istvántól nyert) privilégiumára következtetni. Ezt a feltevést képviseli a szakirodalom újabban megjelent munkái közül Elenchus fontium historiae urbanae quem edendum curavit András Kubinyi. Volumen tertium. Pars secunda. Bp. 1997. (Acta Collegii Historiae Urbanae Societatis Historicorum Intemationalis) Bevezetés (különösen IX.), továbbá Szende Katalin: Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késő-középkorban. In: az 5. jegyzetben fentebb id. tanulmánykötet, 57. - Ennek a hipotézisnek a kritikáját korábban Ladányi Erzsébet végezte el. Ladányi Erzsébet: Szent István „apostoli követségének” egyik középkori magyarországi értelmezéséhez. In: Egyházak a változó világban. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. Esztergom, 1991.
