Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Köszöntő
12 ÉRSZEGI GÉZA KÖSZÖNTÉSE (1983, 1987) valamint a Levéltárak-kincstárak 1000-1686 c. 1998-ban megjelent, sajnos folytatás nélkül maradt kötet. Érszegi Géza a rá jellemző magas színvonalon kiadott történeti témájú írásai mellett, legszívesebben a diplomatika és a szövegkiadás terén fejti ki munkásságát. Nagy felkészültsége alkalmassá teszi a legpontosabb filológiai munkákra, akár csonkult oklevélszövegek kiegészítésére van szükség az Anjoukon oklevéltár számára, akár II. Rákóczi Ferenc Vallomásainak szöveggondozásáról. A csendben, ám szívósan dolgozó kolléga a szegedi vonatkozású kiadatlan oklevelek regeszta gyűjteményével lendületet adott a város középkori történetének megírásához és maradandó hatást gyakorol tudományosságunkra. A könyvismertetés fontos, ám többnyire nem szeretett műfaja a történelem- és levéltártudománynak, holott nélküle jóval szürkébb lenne világunk. Az ünnepelt tudós e műfajban is jelentős minőségű és terjedelmű közleményt készített. Külön kiemelésre méltó, hogy ezek jelentős része idegen nyelvű kötetekről készült. Sokirányú érdeklődésének bizonyítéka a királyok pecsétéiről, valamint legutóbb az Országos Levéltár épületében lévő freskókról megjelent reprezentatív kötete — a képeket Szelényi Károly készítette —, melyek megjelenését a kiadvány tervezésétől egészen a nyomdai munkálatokig végig követte és segítette. Kiállítások anyagának összeállításában és a rendezésben ugyancsak szívesen vállal munkát. Érszegi Géza sokszor segíti a hozzá fordulókat, legyen szó akár pályakezdő fiatalról, barátról, professzorról vagy éppen akadémikusról. Jó előadói képességét nemcsak alkalmanként felkért előadóként, hanem egyetemi oktatóként is gyakorolja: 1980-tól az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén, 1985-től az AJTK Jogtörténeti tanszékén, a kilencvenes évektől pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem posztgraduális képzésén is. Immáron negyed százada önzetlenül adja át szakmai ismereteit és felhalmozott műveltségét a felnövő generációk számára. Emellett szerepet vállal a levéltáros felnőtt képzésben és közéletben. Mint a Magyar Levéltárosok Egyesületének alelnöke itthon és külföldön képviseli szakmánkat. Ünnepeltünk pályája során mindvégig levéltáros maradt közalkalmazottként, régies szóval tisztviselőként, és tudományos munkájában egyaránt. Közben a levéltáros számára nyíló munkafajták mindegyikét megismerte és magas szinten, igényesen műveli. Tudományos teljesítményét pedig híven mutatja több mint kétszáz publikációja. Szerencsére a hivatal nem gyűrte maga alá, szuverén egyéniségét mindvégig megőrizte. így érte el, hogy az igényes szakemberek (történészek, régészek, filológusok, egyház-, művészet- és irodalomtörténészek stb.) számára a tudós levéltáros képét jeleníti meg a képzeletbeli tablón. Kívánjuk, hogy jó egészségben, derűvel és alkotókedvvel megáldva még sokáig köztünk maradjon! Blazovich László