Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Gerics József: A képviselet középkori országgyűléseinken
125 A civitatensis ’városlakó’, ’városi ember’ jelentése elég széleskörűen bizonyítható.14 A szövegekben előforduló incola regni, regnicola=országlakos, akár egészen általános értelemben Magyarországon lakó embert, akár szűkebb értelemben kiváltságolt személyt, nemesembert jelent, a regnum földrajzi jelentéséhez kapcsolódik, ettől elválasztani bajosan lehetne. Ha Lousse és Marongiu szempontjait alkalmazzuk az 1526. előtti magyar- országi városokra, illetve lakóikra, szembeötlik, hogy a honi városokat egyetlen országos városi közösséghez tartozónak nem tekinthetjük. Az a tény, hogy egy- egy város a maga lakosainak a közössége, testületé volt, még nem hozta létre a magyarországi városok egészének testületét. Nem volt egységes országos városi jog sem. Ilyenféle jognak legkedvezőbb esetben is legfeljebb bizonyos, de különböző elemei lehettek meg, távol állva az egységes jogtól. Ezt régen bebizonyították Ladányi Erzsébet alig-alig említett, de eredményeiben a szakirodalom által nagyon is jól ismert és felhasznált kutatásai. Ha történetesen a magyarországi városok jogi egységének és országos testület-voltának hiányát az angol, vagy francia városok olyan feltételezett helyzetével kívánná a kutató párhuzamba állítani, hogy „állítólag az egész /ottani/ királyságban nem akadt két azonos kiváltsággal rendelkező város”,15 az minden esetre tény, hogy (az angol városok közismerten 13.századi kezdetű parlamenti képviseletén és tevékenységén tűi) a francia királynak közvetlenül alárendelt városok a rendi gyűléseken a 15.században már jó ideje az érdemi határozathozatal résztvevői voltak, kiváltságaik különbségei mellett, vagy ellenére16. Ezzel A KÉPVISELET KÖZÉPKORI ORSZÁGGYŰLÉSEINKEN cum certis nostris fratribus ac cunctis Civitatensibus Concapitaneis nostris et aliis regnicolis” állította ki. Az oklevél végén 13 főúr (köztük a tárnokmester), három apát, két prépost, az egri székes- és a szepesi társaskáptalan képviselői, valamint hét megye nemességének képviselői vannak feltüntetve. A városok (és a három kapitány) itt nem szerepelnek, hiszen ők az oklevelek kiállítói. A városok, mint „concapitanei” ebben az esetben tehát magasabb jogállással rendelkeznek, mint főbírájuk, a tárnokmester.” ( Kubinyi 1979, i. m. 32-33. 44. jegyzet) Az alapkérdés nyelvtani természetű: a ciuitatenses főnévként szerepel-e, vagy a concapitanei melléknévi jelzője? Megítélésünk szerint a concapitanei-nek a melléknévi jelzője, jelentése: városi kapitánytársaink, vagyis nem a városok tekintendők testületileg társkapitányoknak, vagy kapitánytársaknak. Kassa esetében az oklevél kiállítói közt szerepelnek az ottani esküdtek és a bíró is. Kassán ők az ottani civitatenses concapitanei. Kassa példája értelmezi a többi város esetét is. ( Az említett oklevél kiadása: Teleki, i. m. 164-169.) 14 Gratianusnál a „dioecesanus” szinonimája (C.12,2,32). Előfordul Barbarossának Augsburg részére szóló oklevelében (1156), a magdeburgiaknak a sziléziai herceg számára készített tájékoztatójában 1201 és 1238 közt. (Elenchus fontium historiae urbanae, I. Cur.: C.van de Kieft et J.F. Niermeijer. Leiden, 1967. 116, 170.) Magyarországi példák: 1366. cives, hospites et civitatenses Colo- suarienses, 1370. kolozsvári civitatenses, 1371. civitatenses (helymegjelölés nélkül).Mindhárom előfordulás Nagy Lajos okleveléből való: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Hrsg. Franz Zimmermann, Carl Werner, Georg Müller. II—III. Hermannstadt, 1897-1902. II. 248, 342, 370. (a továbbiakban: Z-W) Formulae solennes stylL.Edidit Martinus Georgius Kovachich, Pesthini, 1799. 45-46. További magyarországi előfordulások ’városlakó’ jelentésben: 1445. évi törvényben, 1479. (tárnoki cikkelyek). Idézi őket: András Kubinyi: Zur Frage der Vertretung der Städte im ungarischen Reichstage bis 1526. In: Städte und Ständestaat. Hrsg. Bernhard Töpfer, Berlin, 1980. 220.(39.jegyzet) és 235.(140.jegyzet); 1515. Sáros megye hatósága. Eperjes szabad királyi város levéltára. írta, összeállította: Iványi Béla. Szeged, 1931. 433. (1140.SZ.) (a továbbiakban: Iványi) 15 Kubinyi 2003, i.m. 62. 16 Az États Généraux városi eleméről ld. Emilé Chénon: Histoire générale du droit franjais public et privé des origines ä 1815. Paris, 1926. I. 832-833.
