Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Gerics József: A képviselet középkori országgyűléseinken
124 GERICS JÓZSEF szélni, középkori rendi gyűléseink periódusa az 1504 és 1526 közötti 22 évre zsugorodnék össze, s rajtuk mindenképpen helyet kellene szorítani legalább adómegajánlóként, mint harmadik rendnek a polgárságnak, vagy a városiaknak, vagy egyéb kifejezéssel jelölt városlakóknak. Csakhogy a városok dolgában minderről a tevékenységről — a legóvatosabb szót használva — nem tudunk semmit, egyéb politikai ténykedésükről nem is szólva. Cadier terminológiáját figyelembe véve rendi gyűlési tevékenységet a városok éppen a legalapvetőbbnek tekintett kiváltság, az adómegszavazás dolgában nem folytattak, országos rendnek tehát Cadier meghatározása szerint nem tarthatnánk. Ha történetesen az eddig figyelmen kívül hagyott új szempontként a királyválasztáson való részvételre szóló meghívást nyilváníthatnánk régiónkban a „legfontosabb jogosítványává a rendeknek”, hangsúlyoznunk kell, hogy a városoknak a királyválasztáson kifejtett, konkrét tevékenységéről nem tudunk semmit.10 Ebből országrendi mivoltuk szempontjából semmire nem következtethetünk. 1446-ban a kormányzóválasztó gyűlésen a pozsonyi követek jelentése szerint a városok követei külön sátorban, együtt foglaltak helyet, s az ország egy-egy főméltósága hosszú ideig eredménytelenül igyekezett rávenni őket az országgyűlés által nélkülük hozott cikkelyekre vonatkozó eskütételre. Hunyadi megválasztásáról azután a kívülről felhangzó kiáltozásból szereztek tudomást a sátorban.11 A városiak, városlakók országgyűlésen először 1445. május 7-én jelenhettek meg, mégpedig rendkívüli alkalommal tartott országgyűlésen. Itt a civitatenses jelenlétét az országgyűlési szövegnek mind intitulatio-ja, mind corroboratioya igazolja, de csak tagolatlan sokaságét, képviselet nélkül. A szövegben a civitatenses-nek más elfogadható fordítása, mint ’városiak’, ’városlakók’, ’polgárok’ nincs. Váratlan tehát, hogy Kubinyi András professzor a civitatenses-t ’váro- sok ’-ként adja vissza magyarul.12 Az eljárás feltétlenül külön igazolást kíván. Ennek megtörténtéig a civitatenses-nek városok-ként való fordítása Mályusz Elemér nyomán ejtett tévedésnek tekinthető.13 10 A királyválasztásra hívást, mint a rendek legfontosabb jogosítványát Kubinyi András vetette fel, s ugyancsak ő hangsúlyozta: a városoknak ebben a tekintetben kifejtett tevékenységéről nem tudunk semmit, „ így ebből nem vonhatunk le semmiféle következtetést”. Kubinyi 2003, i.m. 66. 11 A pozsonyi követek jelentése: Teleki József-. A Hunyadiak kora Magyarországon. Pest, 1853. X. 183-184. (a továbbiakban: Teleki) Az 1445. május 7-i országgyűlésen a civitatenses jelenlétére vonatkozó, idézendő törvényhelyek: Decreta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai. Bp. 1976. 339, 348. 12 A fordítás eléggé nehezen értelmezhető. (Vö. alábbi 14.jegyzet) Kubinyi András szerint ide tartozik viszont a concapitanei értelmezése: Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének a kérdéséhez. Tanulmányok Budapest múltjából. 21. (1979.) 32-33. 44. lábjegyzet, (a továbbiakban: Kubinyi 1979) 13 Mályusz a civitatenses -t hol polgárok-nak, hol városok-nak fordítja. (Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Bp. 1958. 108 és 110.). Kubinyi András előadása szerint „A három főkapitány, aki „a fluvio Danubii usque ad Ticiam generaliter electi et constituti” lett (azaz északkeleten) „necnon Judex et Consules civitatis Cassoviensis unacum ceteris civitatibus superioribus nobis adiunctis et adherentibus”, akik társkapitányai a három kapitánynak, országrészük szinai gyűléséről 1445. július 15-én oklevelet állítottak ki. A határozatot a három főkapitány „una
