Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Draskóczy István: Szempontok az erdélyi sóbányászat 15-16. századi történetéhez

108

DRASKÓCZY ISTVÁN

szólnak.95 Ismeretes, hogy az Itáliába irányuló állatkereskedelem egyik útvonala épp Somogyon vezetett keresztül.96 A só, amit debreceniek szállítottak, javarészt az erdélyi bányákból (elsősorban Dés vidéke) került ki.97

Ha a dési eredetű ásványnak az útját vizsgáljuk, nem feledkezhetünk meg a Felföldről sem. Gömör és Szepes megyék területén a föld különböző ásványi kincseket rejtett. így ezen a tájon jelentős bányaipar fejlődött ki. A táj fuvarosai vasat és rezet szállítottak Lengyelországba illetve az ország belsejébe. A jelek szerint Csetnek, Dobsina illetve Jolsva vasa nemcsak a kora-újkorban jutott el az Alföldre és Erdélybe, hanem a középkorban is.98 A csetneki szekeresek már a középkor végén árulták portékáikat Debrecenben és Váradon. Az itteni vámtarifa mutatja, hogy a vas ebben az irányban jutott be Erdélybe. Eme fém szállításának másik útvonala a Meszesi kapu vidékén vezetett keresztül. A felföldi vasnak Erdély felé való továbbításába kapcsolódtak be Zilah lakói. 1517-ből származó okmány szerint Pelsőcön, Jolsván és Csetneken zilahiak régtói fogva vámmentességet élveztek.99 Hans Dernschwam arról tájékoztatott, hogy Erdélybe Csetnekről illetve Szomolnok felől került be ez a fém.100

Ugyan a felsőmagyarországi bányavárosok a máramarosi kamarának a körzetébe tartoztak, de a középkorban erre a tájra is eljutott az erdélyi „fehér

95 György Székely. Le développement des bourgs hongrois ä T époque du féodalisme florissant et tardif. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. 5 (1963) 56-57. A 16. század közepéből illetve második feléből rendelkezünk információval somogyi, tolnai, baranyai borok debreceni forgalmazására. Lásd Debrecen története L, i. m. 368. , Szakály: Makó, i. m. 221-222.

96 Szakály Ferenc-. A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 4 (1973) 63-71.

97 Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1552/1554. Ford., vál. Balogh István. Debrecen, 1982. 28. Egy 1552. decemberi esetből az derül ki, hogy dési sószállítótól debreceni üzleti partnere azért vett át 2000 kockát, hogy Túrra vigye. Az eset azért sem érdektelen, mert. azt sejteti, hogy az ez évi nagy török hadjárat pusztításai ellenére ezen a tájon a gazdasági összeköttetések nem mentek veszendőbe. Debrecen és Dés kapcsolatait említi Balogh István: Debrecen első jegyzőkönyvei mint történeti források (1547-1552). Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve 9 ( 1982) 107., 112-114. (a továbbiakban: Balogh 1982)

98 Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában. Bp. 1991. 72., 98-102 (a továbbbiakban: Heckenast); András Kubinyi: Der Eisenhandel in den ungarischen Städten des Mittelalters. Hrsg. Ferdinand Opll. Linz/Donau, 1992. 200-206.; JozefVozár: Die Eisenproduktion und der Eisenhandel in den Städten der Slowakei bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. In. Uo. 105-106.; Kollmann Örs László: Szempontok az észak-gömöri központi helyek középkori és kora újkori fejlődésének vizsgálatához. In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Analecta mediaevalia II. Szerk. Neumann Tibor. Bp. 2004. passim (a továbbiakban: Kollmann).

99 Balogh 1982, i. m. 113. szerint a kora-újkorban Debrecen az erdélyi sónak illetve a felsőmagyarországi vasnak és réznek volt az egyik elosztó helye, ahol csetnekiek és désiek találkoztak.; Zilah lakói Kolozsvárt és környékén kiterjedt vaskereskedelmet folytattak. Kiss András: Zilah város társadalmi és gazdasági élete a 16. század második felétől a 17. század első évtizedének a végéig. In: Uö.: Források és értelmezések. Bukarest, 1994. 171-174.; Csetnek 15-16. századi kapcsolataira lásd Kollmann, i. m. 163. illetve Emődi János - Emődi Tamás: Néhány adalék a nagyváradi céhek történetéhez. In: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál-Antal Sándor, Sipos Gábor stb. Kolozsvár, 2003. 149.

100 Dernschwam, i. m. 101. ; Józef Vlahovič: Slovenská med’ v 16. a 17. storoči. Bratislava, 1964. 44., 74-75., 281.