Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)

Levéltárak

janak mellé - „akkor aztán lássanak magyar vért" - ennél többet is mondhatott, de már magára csak ez is elég arra, hogy egy oly ember iránt, ki a fentebbiek következtében úgy tekinthető, mint bujtogató, s aki Balázsfalvára is el akar menni - tegyen rendelést, hogy mit tegyünk véle most rögtön, mert ma éjjel el akar menni. Mely jelentésem után alázatos tisztelettel vagyok a tekintetes főbíró úrnak alázatos szolgája Oláhivánfalva, 1848. május 11-én Vida János falu jegyzője Eredeti tisztázat. MOL GP. 6637/1848. 106. Bécs, 1848. május 11. - Mikó Imre erdélyi kincstartó levele feleségének; nem fogadta el az udvari kancellári tisztséget. Bécs, 11/5. 1848. Szívem édes Kedvese! drága lelkem Márikócskám! Itt vagyok, Kedvesem! és mondhatom, hogy mióta itt vagyok, éjjeli nyugvásomon kívül nem volt egy két órai csendes nyugodalmam. Annyiféle és oly unalmas elfoglaltatásokban kell járnom, hogy még csak két napja, de már heteknek tetszik nékem itt mulatásom. Tudod, mennyire ellenkeznek természeti hajlamommal az efféle feszes érintkezések. Tegnap már voltam audiencián előbb főherceg Ferenc Károlynál, hol nyilvánítva, hogy a nékem ajánlott megtiszteltetést teljességgel el nem fogadhatva, kértem az alóli feloldoztatásomat, melyre nagy sajnálkozását jelentette, és igyekezett ezen elhatározásom megváltoztatására bírni, melyre én felfejtvén okaimat, melyeknél fogva azt teljességgel nem tehetem, a végében is a dolog ezen ágát illetőleg azzal váltunk el, hogy engedjek néki egy kis időt a dolognak megfontolására és másokkal is közlésére. Addig erre elhatározó választ nem adhat. Azután az egyéb tárgyakról beszélgettünk. Onnan mentem a császárhoz, s midőn őfelségének is előadtam feloldoztatásom iránti kérelmemet, egyenesen azt felelte reá: „erlauben sie mir, es kann nicht sein". De én igyekeztem megmutatni, hogy va-