Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

I. Sorsforduló a magyar történelemben: Mohács és következményei

3. Pusztító polgárháború - sorozatos pártvéltésoh

Ám Szapolyai halála után, 1540 őszén Petényi újra tábort váltott. Ennek fejében tucatnyi birtokot, a kancellári és az országos főkapitányi posztot, valamint birodalmi hercegi rangot követelt Habsburg Ferdinándtól.

Perényi kétkulacsosságát akkor sem adta fel, amikor 1542-ben I‘ereimárul király nagy nemzetközi serege - az általa irányított magyar csapatokkal együtt — Pest és Buda visszavételére vonult. A magyar főkapitány informálta a megtámadott törököket a keresztény sereg terveiről. Árulásáért Ferdinánd ekkor hosszú rabságba vetette, ahonnan csak 1548. évi halála előtt néhány héttel szabadult, joggal mondta tehát róla egy alkalommal maga Szülcjmán szultán: 1 világ teremtése

óta nem volt és nincs is nagyobb áruló a földön, mint amilyen Perényi Péter. Kétszer árult el engem, elárulta János királyt, elárulta a németek királyát |Fer- dinándot], elárulta saját fiát, saját vérét, aki a markomban van. ” A szultán szavai és a két magyar nagyúr példája jc>1 jelezték: a „szerencséden” mohácsi vereség olyan pusztító polgárháborús korszakot nyitott Magyarország történetében, amely tragikus következményeket hozott még a politikai kultúra területén is.

Seriegeh az ópélosi kincsből

Magyar Nemzeti Múzeum, 1908.22.6 (16. század első fele)

I. Ferdinánd kötelezvénye Perényi Péter szabadon bocsátásáról

Magyar Országos Levéltár, P 1967 42a (1548. január 29.)