Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

I. Sorsforduló a magyar történelemben: Mohács és következményei

3. Pusztító polgárháború - sorozatos pártváltások

<8>

felruházta. A török csapatok támogatta Szapolyai sikeres akciói és ellentámadásai (1529, 1532, 1536) idején ugyanakkor a Habsburg uralkodó tábora újra meg újra megfogyatkozott, hiszen jános király ellenfeléhez hasonlóan birtokokkal és tisztségekkel igyekezett pártfogóit szaporítani és befolyását országszerte erősíteni. Mindez az elhúzódó polgárháború alatt pártváltások sorozatát hozta magával.

Az aktuális hadi helyzetnek, politikai erőviszonyoknak és saját érdekeiknek megfelelően ezekben az esztendőkben magyar politikusok, arisztokraták, nemesek és városok gyakran pártoltak át egyik királyuktól a másikhoz — tőlük remélve egyfelől az ország sorsának jobbra fordulását, másfelől saját érdekeik érvényesítését. Az egyik vagy másik uralkodó sikeres hadjárata alatt kényszerből vagy pillanatnyi meggyőződésből átállók mellett ráadásul olyanok is szép számmal akadtak, akik egyéni hatalmi és anyagi érdekeiket nem ritkán az ország sorsa elé helyezve gyarapították a köpönyegforgató politikusok táborát. Közéjük tartozott a Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében méltatlanul nagyra értékelt enyingi Török Bálint vagy a sárospataki vár reneszánsz Vöröstornyának építője, a művészetpártolásával és könyvkiadó tevékenységével is kiemelkedő Perényi Péter. Mivel ők az ország leghatalmasabb birtokosai közül valók voltak, többszöri pártváltásuk kisebb régiók számára hozott újabb meg újabb belháborút és pusztítást.

Török Bálint Mohács előtt ugyan még II. Lajos felesége,

Habsburg Mária királyné bizalmasa volt, 1526 őszén útja Szapolyai |ános táborába vezetett. Az uralkodótól frissen elnyert temesi ispáni tisztében egy esztendővel késeibb viszont már új királya, I. Ferdinánd erősítette meg. A polgárháború közepette azután Török hatalmas ambícióval törekedett újabb és újabb birtokok szerzésére, méghozzá jelentős sikerrel (például 1535: Pápa vára). 1536-ban viszont már ismét jános király oldalán találjuk, akitől újabb pártváltásáért a dunántúli főkapitányi poszt mellett az erdélyi Hunyad várának uradalmát, Debrecen városát (bár csak zálogbirtokként), valamint Gesztes, Somogyvár és Csurgó erősségeit nyerte. Hatalma csúcsán, az 1530-as évek második felében ugyanakkor ez sem volt elég számára:

Bálint úr ekkor már a királyi koronáról álmodozott. Szapolyai 1540. évi halála után mégsem szerezhette meg a legfőbb hatalmat, a kormányzói poszton ugyanis Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel kénytelen volt megosztozni. Am ezzel nem elégedett meg. A csecsemő trónörökös, |ános /.sig- mond (1540—1571) mellett valószínűleg a szultán egyedüli magyarországi helytartója szeretett volna lenni.

Ezért 1541-ben nyíltan az oszmánok pártján lépett

Női ruha és ing (Habsburg Mária királyné hagyatéka)

Magyar Nemzeti Múzeum, Textiltár, T.192836 és 1928.38 (15. század vége)