Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

OKLEVELEK

írásbeli sajátságok: A tulajdonnevek írásmódja, a diakritikus pontok gyakori elhagyása; az 1. sorban \£júi, <PCJLO-_^, a 3. sorban Ó^JJ JJ**, a 4. sorban öxtjjj, a 9. sorban <dJ! i^, a 13. sorban >i a 19. sorban ^-«~Ü>, ^ji»'l, a 22. sorban jJtfJLol, a 26. sorban y^JI, a 27. sorban jl> élbj j>., a 31. sorban ^jju(L-l, JuirI, a 32. sorban szavak írásmódja. B

j>Jj}! J^/jb j> j/jVv-óUl >(2.) tfjM ^J3 ^ > A n

^ jJ^' (3.) Jue ¿5 jJJ Jj** j^*** ti^J^ ^ JL>Jjíjl ő-^jjlj (4.) 6

^jl 7

4Ü! j» <3c3k*>-^* cí^r*-* J y^o^jjJ ülí (5.) J<L*Ji ölül OJLÜ*>! t/jX/ jjv'j^ Jejt AUI Jue ÓJÜJÜ^ Irlr (6.) jtá/* yjJI «33 b (7.) ©JUJ^ C^JÍ U ^ Jj> I ©_\>*JJI jVl yjJ>i eJkí^jJU ^Je^Ji őjl ^jXf (9.) «ü^éju-l oJcwoA*üJi |£J ifjJjl jbá^ (10.) ^ (M-^ ^ 4í* Cíjf-*o-VJáJlcI ÓJJju-jlé ÓJAJ ^jJuT' <éjJ^> (11.) J^P- eOtOjl ^J jk.^,.* (12.) Ji-ji ^JL^IJSJÍ >j "gj! (13.) oJóJájSjl J^i AíCL-J »Ü ÓLÁ*J ¿5 JÓ jlJaáse^a j Jo (14.) ^^jjJSo ójJ* 12

©J» ^ j»Ü ^r^J 0-^_^ (15.) ^IjJ^ yú jSl "^bj- (16.) i/M ^UL 1 Az eredetiben o»0*" 2 Az eredetiben 3 Az eredetiben -^e-»->». 4 Az eredetiben 5 J^JJI y^Lt. — A következő névsort a sorok számozásában egy sornak vettem. 6 Az eredetiben J^jl. 7 Az eredetiben <dJI -J^. s Az eredetiben j^»<». 9 Az eredetiben 10 Az eredetiben jyi* (

c

kilenc hetven

3

), vagyis a (jüz c

száz

:>

) szó kimaradt. 11 Az eredetiben j-jl. 12 Helyesen »J<ÍJ». 13 Oklevelekben ^ alakban is előfordul. 14 Vádz Vác török neve. Török őrsége 1559—60-ban 108, 1565—66-ban 124 ember volt. (Defterek, II. 346. 1.) 15 7a/a várát 1543 augusztus 17-én foglalták el a törökök. (Sinan éauS, Thúry fordításában. TMTE, Írók I. 324. 1.) Halll pasa ekkor leromboltatta. 1551-ben rövidebb, 1558-ban hoszszabb birtoklásra újból megszállották. Vadz

14 lovasainak agája, Cirkin (?) aga defteré szerint, elfogott emberei és az elvitt ökrök és lovak [a következőkép] soroltatnak fel: Iskender fia 'ömer, lovas , 'Ali fia Ahmed, szolgájával , Mehmed fia Dza'fer , a ma'zülok közül 'Abd-ullah fia Hüsrev . A nevezett városból harminckilenc ökör és három ló vitetett el. Tata

13 vojvodájának, Hüsrev vojvodának defteré szerint ez idő folyamán elhurcolt személyek: A tatai azabok közül 'Abd-ullah fia Mefrmed; Budimról menet Veli bej rétje közelében a janiki

16 rablók ('hajdúk') elvitték és elfogták; most is fogoly a kezükben. A budüni önkéntesek közül kilenc [száz]hetven zí-l-ka'dejében Estergönba

17 menet a tizenhatodik bölükbeli Hüsein, Kasim fia és 'Ali, 'Abdullah fia elfogatott. Midőn a budüni lovasok közül az első agalíkba tartozó Mustafa, Sir Merd

18 fia és a kilencedik ódába tartozó Rüstem, Hasán fia Sölnökra menet hősi halált haltak, három társuk elfogatott. A budüni müstahfizok közül Ramadan nevű egyén Filekre

19 menet elfogatott. Pesté

20 közelében, Vedzlje

21 nevű faluban Rüstem pasa budüni bejlerbej

22 embere, Kurd su-basi két bajtársával elfogatott. 16 Győr török nevét Lütfl pasa említi először ¿31» (Janik) alakban. (Konstantinápolyi kiadása a. H. 1341., a. D. 1924—25., 337.1.) Pecevi és Kjatib Celebi szerint a törökök azért nevezték Janiknak, mert vára II. Sülejmannak 1529-i hadjárata alkalmával, mikor ők első ízben látták, le volt égve. (Janik jelentése c leégett

3

.) 17 Esztergomot szintén az 1543-i hadjáratban, augusztus 9-én foglalták el. (L. SinSn éausnál.) Török uralom alatt mindig sandáakszékhely volt. t8 Sir Merd nem tulajdonnév, de állandósult lakab. Jelentése: c

a Bátor

3

. 19 Fülek nevét ^UJ (Filek) alakban szokták írni (középkori latin írásban is Fylek). Sandzakszékhely volt, őrsége 1558—59-ben 323 emberből állott. (Defterek, II. 232. 1.) 20 Pest nevét már Kemalpasazade Mohac-naméjában (Pesté) alakban írja. 21 Valószínűleg a mai pestmegyei Dunavecséről van szó, mely ez időben a küvlni (ráckevei) nahijéhez tartozott. (Defterek, I. 730.) 22 Rüstem pasa 1559 júniustól 1563 novemberig volt budai bejlerbej. - _ .