Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)

PALAEOGRAPHIAI RÉSZ

íveket ugyanazon formában szokták feldarabolni.

1 A papirost a szöveg megírása előtt vágták fel. Ezt az a gyakran tapasztalható jelenség bizonyítja, hogy az oklevél végefelé úgy a sorokat, mint az írást sűrítették, avégett t. i., hogy a papiros a még hátralevő szöveg befogadására elegendő legyen. AZ OKLEVELEK KÜLSŐ BEOSZTÁSA. Az A török oklevelek alakja mindig keskeny, oklevelek általános hosszúkás; nagyon gyakori méret a 20—25 cm-es alakja. sz

£j

ess

£g £

s enne

k két-háromszoros hosszúsága; kivételes és nagyon változó mérettel bírnak az idegen uralkodókhoz intézett felséglevelek, egyesek szélességben az egy, hosszúságban a három métert is megközelítik.

2 Az írás mindig a keskenyebb oldallal párhuzamosan halad. A XVII. század második felében Magyarországon járt serdárok oklevelein ugyan feltűnik egy rövid, szélesebb papirosforma, de ennek használata csak ideiglenes és — úgy látszik — területileg is korlátolt volt. Szövegi részt csak a papiros előlapjára írtak. Margó. Minden iraton, még a missilis leveleken is hagytak margót {kenar jLO, még pedig a sorok kezdete előtt, tehát arabbetűs iratokon a papiros jobb, latin-, görög- vagy cirillbetűs iratokon a papiros bal oldalán. Elkészítésénél a legegyszerűbb eljárást követték: a papirost behajtották és lenyomták; a margót vak vonallal vagy ceruzával jelölni nem volt szokás. A margó szélessége a papiros nagyságától fügött, a papiros szélességének körülbelül negyed-ötödrészét tette; a legszokottabb méreteknél 5—7 cm között ingadozott. Szultáni rendeletek és namék kenarján írás nincsen. Vezírek és pasák rendeletein a kenaron találjuk az aláírásukat pótló pencét (<^

v

) s — főleg a XVI. század vége óta — az irat revideálását jelentő sahhot (jt-o) és a kibocsátó pecsétjét. 1

II. Mehmed és II. Bajazld rendeleteinek papirosa gyakran 14—15 cm széles (1. Kraelitz). II. Bajazldnak és I. Sellmnek a velencei levéltárban őrzött iratai majdnem kizárólag 22— 23 cm szélességű papirosra vannak írva. A levéltár e korbeli arab levelei is ezzel a mérettel bírnak. (Turcica, Serié I.) 2 A XVII. századbeli diplomáciai iratok ezt a méretet is meghaladják. II. Mustárának 1701-ben Velencéhez intézett levele közel hat méter hosszú, több darabból összeragasztott papirosra van írva. (Archivio di Venezia. Turcica, Serié III. 1.) A kadl-iratok és fetvák kenar ja üresen szokott maradni; csak a szultáni rendeletekről a kádik által készített másolatok kenar ján van írás: a hitelesítő záradék; a pecsétet is ide szokták ütni, még pedig — ha az irat papirosát több darabból ragasztották össze — minden összeragasztásnál, tehát egyszer, kétszer, háromszor, esetleg többször is. Missilis-levelek szövegét a margón folytatni szokták; ilyenkor a papirost megfordították, úgy, hogy a margó írása a levél előbbi szövegének írásával ellenkező irányban folyt. Kérvények margójára szokták írni az elintézést, azért ezt der kenamok (JL^J 'a szélen') nevezték. Az oklevél szövege nem kezdődik a papiros Tisztelethely. felső részén; itt, közvetlenül a papiros széle alatt áll az invocatio, ez alatt pedig a címzett iránti tisztelet kifejezésére szánt üres hely, melynek nagysága látszólag ugyan a papiros méreteihez aránylik, valójában azonban a levelező felek rangbéli viszonyától függ: egyenrangúak levelei — akár hivatalosak, akár magánjellegűek — a papiros közepén kezdődnek; alacsonyabb rangú egyénekhez intézett iratok szövege a papiros közepe fölött, magasabb rangúakhoz intézetteké jóval a papiros közepe alatt kezdődik, úgy, hogy a papirosnak körülbelül kétharmadrésze üresen marad. Okleveleken a szöveg sorait nem szokták Vonatozás. vonalakkal megjelölni; a XVI—XVII. század oklevelein csak kivételesen találunk ceruzával, vagy pedig — mint vakvonalakat — a hátlapon végighúzott símahegyű eszközzel készített vonalozást. A hódoltság vége felé a sorok megjelölésének egy sajátságos módja jött divatba: a papiros alsó részét behajtották — még pedig úgy, hogy bal sarka a jobb saroknál magasabbra kerüljön — s az így származott behajtást az egész papiroson végigvezették. A szöveget a végükkel balkéz felé fölfelé tartó egyenes törések (behajtások) vonalaira írták.

1 A sorok elejét, vagyis a margót, szintén behajtással jelölték. Az oklevél szövegét tintával vagy ceruzával bekeríteni szintén nem volt szokás, erre csak egyetlen példát találtam. 1 Magyar Nemzeti Múzeurn törzsanyaga.