Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)
PALAEOGRAPHIAI RÉSZ
és nevelőjéhez, tehát a formula-könyvben szereplő keresztény uralkodókhoz és azok főtisztjeihez intézett leveleket; abádl papiroson (abadi kjagíd ScK c£->L^) leveleztek a mohamedán uralkodókkal (afgán khán, a perzsa sah és sehzade. dagiistani hakim, bucharai khán, feszi padisah), de kivételesen az orosz cárral is. 1 Az írásra kiszemelt papirost nem használták fel azon állapotban, ahogy azt beszerezték, hanem az írás számára előkészítették, preparálták. A sárgás papiros előkészítését többször mellőzték. Okát nem tudjuk; valószínűleg mulasztásnak lehet tekinteni, mert ez a papiros gyenge minősége miatt az előkészítésre különösen rászorult. A papiros A papiros preparálása abban állt, hogy a papipreparálésa. rosna k. belső, az írás számára felhasználandó oldalát keményítőszerű zománccal kenték be. Ezt a zománcot és az általa nyert fényt a/iar-nak (jUT 'keményítő'; aha*r vurmak jUT 'keményíteni') nevezték. A risale (aJL*j) és medzmua (<cjj*:) néven ismert jegyzetgyüjtemények e zománc készítésének sokféle módját említik: Öt dirhem halenyvet (balík íutkalí <JUuy jJL) két dirhem arab mézgával (damg 1 'arabi és három dirhem drinápolyi enyvvel (edivne tutkaíí ^ji\ (jUry) össze kell önteni, először kissé megáztatni, majd megfelelő mennyiségű vízben felforralni; ha az erősen forró anyaggal a papirost bekenjük, „igen finom zománca lesz" (a!jí }Ul o?,lc). Egy másik eljárás szerint öt dirhem vízben oldott halenyvet, öt dirhem oldott ammoniáksóval (nisadir jjLo) összekeverve, erős forralás után a papiroson vékonyan el kell kenni. 2 Ezen preparálásnak az volt az eredménye, hogy a papiros kikészített oldala fehér fényt kapott, mely az írást plasztikusan kidomborította; további előnye volt, hogy a tinta nem folyt szét rajta, mert a papiros a nedvességnek jobban ellenállt. Kéziratokban, főleg egyházi vonatkozású kódexekben (mashaf wjb*~w>) polychromiával előkészített papirost is találunk. Ezeknél az egyes lapokat esetleg szabályszerűen ismétlődő egy-vagy 1 MTA török kéziratai, 8° 35. sz. 3 MedzmWa* 1 ahvaH ahav ve mürekkeb ve kajgld bojalarí. ( C A papiros zománcáról, a tintáról és festékekről szóló jegyzetgyűjtemény \) Istambol, Millet ('Ali Emlrl)-kÖnyvtár, 1101/ 2162. sz. többszínű híg tintával befecskendezték; az oklevelek kiállításához használt papiros előkészítésére azonban ekkora gondot nem fordítottak. A már elkészült munkát természetesen meg- A papiros becsülték, mert anyaga pénzbe, előállítása időbe javítása. és munkába került. A papiros ugyanis, mint importcikk, drága volt és sokszor nehezen volt megszerezhető; az iratok elkészítése pedig nagyon sok munkát kívánt, a kódexek másolása épen évekig tartott. Ha tehát a -papiros megsérült, a sérülést igyekeztek kijavítani, ha bepiszkolódott, megpróbálták kitisztítani. A tisztítási eljárás a piszkot okozó anyag természetétől függött. A zsírfolt eltávolításának egyik módja a következő volt: a zsírfoltra lisztté tört ammoniáksót (nisadir jjUj) kell szórni s a papirost nedves helyre kell tenni; ha az ember egy bizonyos idő múlva a papirost tiszta vászondarabbal letörli, a zsírfolt eltűnik. 1 A papiros beszerzésének körülményeire vonatkozó okleveles adataink ugyan nincsenek, de bizonyosnak látszik, hogy a törökök a papirost nyugaton, és pedig minden valószínűség szerint Északolaszország papírgyáraiban szerezték be. 2 A használt papiros vízjegyeiről egyéb adat nélkül is meg- A papiros víz jegyei. állapítható, hogy az nem volt török (mohamedán) gyártmány. A XVI. században nyugati motívumokkal (kereszt, címer, liliom, latin betű, corona muralishoz hasonló jel) vízjelzett papiros volt használatos; csak a XVII. század papirosain találunk mohamedán motívumú vízjegyet: egymás fölé helyezett, fölfelé törekvő három félholdat. Ez a motívum úgy a fővárosi, mint a vidéki keltezésű papirosokon egy karcsúbb és egy vaskosabb változatban fordul elő. XVII. századbeli krimi tatár oklevelek papirosainak vízjegye egymás fölött álló két kövérebb félhold. Az írásra előkészített papirost használat előtt A papiros felfölszeletelték. Egyes kancelláriaknak ugyanazon sze / e / e / ese . időből fennmaradt okleveles emlékei sokszor bírnak — legalább egy irányban — azonos vagy hasonló méretekkel, ami arra vall, hogy az 1 MedzmO'a-i ahvaH ahar stb. i. h. 2 Kisebb mennyiségben Konstantinápolyban is készítettek papirost; a papírgyár környékét ma is kjagíd-hane-nak (•üt ji.k' 'papírgyár') hívják.
