Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

Bevezetés

nem hozatnak, s csak a Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló minisztérium bizalmas használatára szolgálnak. Fogadja kérem Nagyméltóságod mély tiszteletem ó'szinte nyilvánítását. Szabóky miniszteri tanácsos, igazgató Bjl—1922—21. — Gépelt tisztázat, a levélíró aláírásával. A levélpapír barna dombornyomása fejléce: Magyarország középcímere „M. KIR. STATISZTIKAI HIVATAL" körfelirattal. 6 1922. január 28. HEGYESHALMY LAJOS KERESKEDELEMÜGYI MINISZTERNEK A POSTAI, TÁVIRDAI ÉS TELEFONCENZÚRA ELLENI PANASZOK ÜGYÉBEN KLEBELSBERG KUNO GRÓF BELÜGYMINISZTERHEZ INTÉZETT LEVELE 2961. szám. X. 1922. Nagyméltóságú Miniszter Űr! A pénzügyminiszter úr folyó évi január hó 24-én 346. szám alatt közölte velem a cenzúra megszüntetése tárgyában Nagyméltóságodhoz azonos szám alatt intézett átiratát. Annak elbírálására, vajon elérkezett-e már annak az ideje, hogy a postai, távírdai és távbeszéló'-cenzúra teljesen beszüntettessék, nem érezvén magamat illetékesnek, ebből a szempontból a kérdéshez hozzászólni nem kívánok. — De a legnyomatékosabban kell kívánnom azt, hogy amennyiben a cenzúrának bármely viszonylatban és terjedelemben való fönntartása még szükségesnek mutatkozik, arról, hogy Nagyméltóságod a cenzúrát hol és milyen mértékben kívánja gyakorolni, én az ide vonatkozó intézkedések megtételéről előzetesen értesíttessem, s tudomást nyerjek előzetesen az így közölt intézkedések bármilyen irányú megváltoztatásáról is. Kívánnom kell továbbá azt is, hogy a cenzúrahivatalokhoz beosztott közegek a cenzúrát szigorúan a Nagyméltóságod által kijelölt keretekben gyakorolják oly módon, hogy ez a postai, távírdai és távbeszélő forgalomnak rendes lebonyolítását ne akadályozza, s a postát, távírdát s telefont igénybe vevő közönség érdekében ne sértse. Ezeket azért vagyok kénytelen Nagyméltóságodnak nagybecsű figyelmébe ajánlani, mert a cenzúra terén ma egyenesen lehetetlen állapotok uralkodnak. Arra nézve, hogy a cenzúra ki által és mily keretekben gyakoroltassák, egy, a múlt év derekán tartott minisztertanács határozott. A cenzúra ügye akkor egészében Nagyméltóságod hatáskörébe utaltatott, s megállapíttatott, hogy a postai és távírdai anyagnak, valamint a távbeszélő-forgalomnak mely része és mily mérvben esik cenzúrázás alá. E határozatok akkor, úgy látszik, nagyjában és egészében végre is hajtattak, amire az a körülmény vallott, hogy a cenzúra elleni panaszok ritkábbak lettek.