Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK

míg a speciális s legtöbbnyire csak átmeneti természetű problémákat jobbnak látszik elválasztani a folyó kiadásoktól és bevételektől. Ami különösen a boletta-alapot illeti, ezt azért sem lett volna célszerű a költség­vetésbe beilleszteni, mert amint említettem, a kormány ezt csak átmeneti jellegű rendszernek tekinti. A vagyonváltság-alapnak is speciális rendeltetése van, éspedig földbirtokpolitikai és az állami adósságok csökkentése (körülbelül Olyannak lehet tekinteni, mint más államokban az államadóssági törlesztési alapot), s nem volna célszerű annak kezelését a költségvetésbe beilleszteni, mert ez könnyen támasztaná azt a kívánságot, hogy az alap vagyona a folyó kiadásokra is felhasználtassék. Azt, hogy a költségvetésbe a külön forrásokból (például kölcsönből) fedezett beruházási kiadásokat is felvegyük, mindenesetre megfontolás tárgyává tesszük, de mert az 1931/32. évi költségvetés már parlamenti tárgyalás alatt áll s a nagy beruházási kölcsön még nem került kibocsátásra, legközelebb csak az 1932/33. évi költségvetés készítésénél lehet ez aktuális. 8. A pénzügyminiszter havi jelentései teljesen abban a szisztémában készülnek, amint azt még ifj. Smith Jeremiah népszövetségi főbiztos úr megállapította. Ez a je­lentés tulajdonképpen sok vonatkozásban több adatot tartalmaz, mint nem egy más államnak hasonló természetű jelentése. Mindenesetre foglalkozunk azonban azzal a gondolattal, hogy a jelentést más összeállításban tegyük a jövőben közzé, és erre vonatkozólag a tanulmányokat folyamatba is tétettem. Annak természetesen semmi akadálya nincs, hogy a jelentést kiegészítsük majd ez alkalommal további üzemi és beruházási adatokkal is. 9. A külföldi pénzek felvételére vonatkozó tárgyalásoknál magunk is súlyt helye­zünk a kormányszervek együttműködésére. Alapjában véve ez biztosítva is van, mert az államot terhelő vagy annak kötelezettségét bármiként is érintő kölcsönt csak a pénzügyminiszter és a minisztertanács hozzájárulásával lehet felvenni. Az ily módon létrejött kölcsönök összegénél túlzott kép alig mutatkozik. Ennek a látszatára talán az szolgálhatott alapul, hogy egyes esetekben külföldi hitelt ajánló közvetítők az itteni ajánlkozásukat úgy tüntették fel, mintha felhatalmazást kaptak volna kölcsö­nök szerzésére, ami pedig nem felelt meg a tényeknek. Az ilyen eseteket természetesen előre nem zárhatjuk ki, ezeket azonban kellő értékükre kell nézetem szerint leszállí­tani. A nagy kölcsön felvétele mindenesetre előnyös hatással lenne abban a tekintet­ben is, hogy az ily jelenségek megszűnjenek vagy legalábbis a minimumra korláto­zódjanak. 10. Elismerem, hogy nehéz időkben nagyon hátráltatja a kormányt, hogy nincs meg a módja arra, hogy a Nemzeti Banktól a folyó szükségletekre előlegeket kaphas­son, úgy amint ezt tudomásom szerint is sok államban a bankstatútumok lehetővé teszik. Ezt a kérdést beható mérlegelés tárgyává tesszük, és adandó alkalommal ezen a helyzeten segíteni kívánunk. Mindenesetre ezen kérdés megoldását lényegesen befolyásolja az a körülmény, hogy az államnak a függő adóssága 1924 óta 158 millió­ról 60 millióra csökkent. Ezekben, azt hiszem, válaszoltam azokra is, amiket Jacobsson úr megállapításai­nak egyes pontjaival kapcsolatban közölni szívesek voltak. Ami már most a hosszú lejáratú magánkölcsönök kérdését illeti, úgy a kormány, mint a Magyar Nemzeti Bank állandóan éber figyelemmel kísérik ezt a kérdést, s min-

Next

/
Thumbnails
Contents