Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)

Bevezetés

ros együttműködésben kialakult osztrák kapcsolat volt. E vonatkozásban azonban a kezdetek még régebbre nyúlnak vissza: már 1919-ben a bankgassei rablással zsákmányolt milliókból is részesült az osztrák szélsőjobboldal.

88 Horthy hatalomra jutása után pedig felmerült annak a terve, hogy a különítmények Bécsbe is bevonulva segítsék uralomra az osztrák ellenforradalmat.

89 Rendkívül nagyjelentőségű lehetett volna a német ellenforradalmi mozgalom kibontakozása az egész délkelet-európai jobboldali fejlődés szempontjából, ha Ausztriában sikerül ilyen fordulatot előidézni. Itt azonban a szociáldemokrata pártnak a kormányból történt kiszorulása után is egyrészt az iparilag fejlett vidékeken, elsősorban Bécsben, erős baloldal létezett, amellyel számolni kellett, másrészt még azok a polgári kormányok is, amelyek hatalomra kerültek, túl liberálisak voltak nemcsak a bajor szélsőjobboldalnak és az olasz fasisztáknak, de a magyar kormánynak is (111 a, c). Miközben Magyarország kormányszinten a legnagyobb barátságot tartotta fenn Ausztriával, a magyar szélsőjobboldal, Bethlen hozzájárulásával sőt irányításával, támogatásban részesítette a fennálló osztrák kormányzati rendszer elsöprésére törő osztrák szélsőjobboldali csoportokat. Az osztrák szélsőjobboldaliak körében erős volt a legitimista szárny. Kezdetben ennek is juttatott anyagi támogatást a magyar kormány (3). Kétségtelen azonban, hogy a későbbiekben már a Seipelék által képviselt Habsburg-restaurációs, dunai monarchia-tervekkel szemben kizárólag az anschluss-párti osztrák jobboldalt támogatta Bethlen (124). 1927-től kezdve az akkori német fasisztáknál sokkal erősebb és már hatalmon levő olasz fasisztákkal együtt rendszeres anyagi támogatásban részesítette a Heimwehrt, lehetővé téve ezzel külön egységek fenntartását is (129, 164). Ezeken az erőkön keresztül a magyar kormány közvetlenül beavatkozott Ausztria belügyeibe, és más hatalmakkal együtt jelentős szerepe volt abban, hogy az osztrák belpolitika állandó feszültségben legyen s egyre jobbra sodródjon (124, 148, 149).

90 A délkelet-európai ellenforradalmi erők legmesszebbre tekintő tervei szempontjából különös szerepük volt az oroszországi emigránsoknak. Horthy-M agyar országot sok szál fűzte e csoportokhoz. Bethlen irataiban elsősorban az ukrán emigráció németbarát lengyelellenes köreivel kialakult kapcsolatokra találhatók adatok. Szkoropadszki volt ukrán hetman támogatásának a terve — Waldbott Kelemen közvetítésével — egyébként ugyancsak a német jobboldal igényeinek megfelelően merült fel (117 a, c). 1928-ban, 1929-ben azonban Bethlen még több támogatást remélt Csehszlovákia ellen irányuló terveihez a lengyel kormánytól, mint a kormányhatalommal még nem rendelkező német barátaitól, s ezért rövidesen szakított ezzel az amúgy is jelentéktelen ukrán csoporttal.

91 Bethlen kalandor külpolitikája a legtöbb esetben szervesen egészítette ki a hivatalos diplomáciai tevékenységet, a hivatalos külpolitikát. Ennek jellemző példája az Olaszországgal, illetve az olasz fasisztákkal való együttműködés. Olaszország kezdettől érdeklődéssel tekintett az ellenforradalmi Magyarország felé. Az első világháborúban győztes leggyengébb nagyhatalom kontinentális politikájában számított minden olyan tényezőre, amely meg akarta akadályozni a volt Habsburg-monarchia egységének feltámasztását, illetve, amelyre a riválisának tekintett Jugoszlávia elleni esetleges akciójában támaszkodhatott. Ismert tény az olasz politika magyarbarát gesztusa a nyugat-magyarországi ügy kapcsán. Közismert az is, hogy az olasz uralkodóház is érdekeltnek mutatkozott a magyar királykérdés megoldásában. A kezdeti élénk olasz—