Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
Nagyon sajnálom, hogy akadályozva voltál a berzencei vadászatokon való megjelenésben, ahol 1200 kakast lőttünk. Remélhetőleg egy más alkalommal lesz hozzád szerencsém. Minden jót kívánva, fogadd kérlek kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását, mellyel maradtam kész híved: Festetics Tassiló B/l—1930—171. — Gépelt tisztázat, a levélíró aláírásával. 136 1930. január 24. BUD JÁNOS KERESKEDELEMÜGYI MINISZTER LEVELE ZSITVAY TIBOR IGAZSÁGÜGY-MINISZTERHEZ A VILLAMOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATÁRÓL Nagyméltóságú Miniszter Űr! Az ország lehetőleg minden részének olcsó villamos erővel ellátása nemcsak kulturális, de gazdasági szempontokból is olyan nagy jelentőségű kérdés, amelynek kedvező megoldására minden rendelkezésünkre álló eszközzel törekednünk kell. Ebből a szempontból elengedhetetlen követelmény, hogy a villamosságról lehetőleg mielőbb törvényt alkossunk, amely ezt a kérdést minden részére kiterjedően rendezi és ezzel olyan alapot teremt, amely a természetes fejlődés útjait előnyösen egyengeti. Ezért elhatároztam, hogy a villamosságról törvényjavaslatot készítek, s azt oly időben terjesztem a törvényhozás elé, hogy a törvényjavaslat még a nyári szünet előtt letárgyalható legyen. A kérdés törvényi szabályozásának előkészítésével hivatali elődeim is foglalkoztak. Néhány év előtt egy törvénytervezet is készült, amellyel az érdekelt tárcák, valamint az érdekeltség is foglalkoztak, [sic!] De végleges elhatározásra mindeddig nem került sor. A tisztelettel csatolt törvénytervezet a korábbi tervezettől függetlenül, elgondolásom és utasításaim érvényesítésével készült. A tervezet szövege tehát lényegét tekintve, különösen gazdasági vonatkozásaiban, álláspontomat juttatja kifejezésre. Ebből a szempontból egészen röviden csak arra utalok, hogy abban az alapvető gazdasági kérdésben, vajon villamosáramot termelő telepeink és villamosvezetékeink kiépítését a szabad vállalkozásnak tartsuk-e fenn, vagy pedig olyan feladattá tegyük, amelyet előbb-utóbb az államra kell hárítani, az első megoldás mellett foglaltam állást. Ebben az állásfoglalásomban egyfelől az ország pénzügyi helyzete vezetett, amely kizárja azt, hogy erre a célra közpénzekből a szükséges befektetések eszközölhetők legyenek, másfelől azok a kedvező tapasztalatok irányítottak, amelyeket azok az európai államok szereztek a villamosítás terén, amelyek a gazdasági erők szabad érvényesülése segélyével érték el a villamosítás igen fejlett fokát. A tervezet elkészítésénél arra törekedtem, hogy a villamos áramot termelő telepek és vezetékek kiépítését lehetőleg megkönnyítsem. Az engedélyezési eljárást minden