Szinai Miklós: Bethlen István titkos iratai (Budapest, 1972)
AZ 1926-OS VÁLASZTÁSOK
vezetőik vagy főbb tisztviselőik közvetlenül tárgyalnak külföldi összeköttetéseikkel. Természetes, hogy érdekük mentül nagyobb üzletkört biztosítani maguknak, de ennek határt szab az a körülmény, hogy a mai drága kamat mellett magános ember nem csinál adósságot, ha nem feltétlenül kell. Tényleg a ritka esetek közé tartozik, ha valaki konzumptív 9 célokra csinál adósságot. A benyújtott törvényjavaslat a Nemzeti Banknak is szán szerepet a kölcsönengedélyezésnél. A Jegybankot a fokozódó külföldi eladósodás általában, különösen pedig az érdekli, hogy ily külföldi kölcsönök nagyobb összegben rövid idő alatt kumulálódva a valutára járhatnak veszéllyel. Viszont nem hunyhatunk szemet az elől a tény elől, hogy még jó ideig külföldi pénz behozatalára leszünk utalva, hogy a fizetési mérleg passzivitását kiegyenlítsük. Annak az elbírálására, vajon valutáris szempontból a külföldi kölcsönök engedélyezhetők-e, ennek a megítélésére elsősorban a Jegybank illetékes, de ennél továbbmenő szerepe nincs. Elvégre a Jegybank szakközegei megítélhetik azt is, hogy a felvenni szándékolt kölcsön feltételei a pénzpiaci viszonyoknak és a közhitelnek megfelelnek-e, sőt egyes esetekben, ha erre a szükséges adatok rendelkezésére állanak, arra nézve is nyilatkozhatnak bizonyos mérvű illetékességgel, vajon gazdaságos, közvetlen hasznot hajtó-e valamely, a kölcsönpénzből tervbe vett létesítmény. E tekintetben a bank a pénzügyminiszternek bizonyára mindig rendelkezésére fog állani törvénybeli kötelesség nélkül is. Ily kötelesség statuálása a Jegybankot egy fórummá teszi, aminek ezután az a következése, hogy az érdekeltek nála is eljárnak, ami lehetőleg kerülendő. A külföldi példákra való hivatkozás nem helytálló. Egészen mások a viszonyok nálunk, mint pl. Olaszországban. Az utóbbinak hiteltervezete más, pénzértéke a békebelinek negyede, nálunk egy tizenötezred része. Ott a békebeli mobilvagyonnak tetemes részét átmentették. Az ottani szabályozás, ha ma is fennáll, a nem stabil pénz korszakából ered. Németországban az adóügyi törvényhozásból merítették a külföldi kölcsönök felvételének korlátait, de itt is a szakkörök véleménye az intézkedés helyessége kérdésében nagyon is megoszlik. Különben itt is a birodalomhoz tartozó országok, municípiumok, községek kölcsönügyeire irányul az intézkedés súlya. A magánosok kölcsönei tekintetében az eddigi jogállapotot minden korlátozás nélkül fenntartandónak vélem. Ismétlem, itt nincs veszély, mert a mai kamatviszonyok mellett alig van valaki, aki kölcsönt venne fel, ha arra nincs abszolúte szüksége. Azokért a sporadikus esetekért, amikor egyesek konzumptív célokra vesznek fel kölcsönt, nem szabad megakasztani a szükségeseket. Különösen záloglevél-kibocsátó intézeteinket nem kellene bántani, mert ha itt is az engedélyezési eljárást behoznók, akkor magát az üzletet bénítjuk meg. Ami a záloglevél-kibocsátás koncentrálását illeti, ha, mint bátor voltam említeni, a mai állapottal szemben lényeges, szembeötlő javulást lehetne előidézni és a részletekig menő kész terv áll rendelkezésre, akkor a megszakadt tárgyalások a hazai záloglevél-kibocsátó intézetekkel újból felvehetők és folytathatók. Csak ellenállás esetén lehet szó arról, hogy kényszerítő eszközökhöz forduljon a kormány. Ma és a legközelebbi hónapokban alig van kilátás arra, hogy az amerikai pénzpiac viszonyai annyira megjavulnak, hogy a koncentrációs terv megvalósítható legyen. 9 Fogyasztási.
