"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Katalógus
59 keresztények szőleinek ügyében. „Az praedecessor üdvezült Betthlen Gábor fejedelemtől nekik adatott több ott levő örökséghez" akarnának újabb szőlőterületeket szaporítani, és ezekre is kiterjeszteni a dézsmaadásban bírt kiváltságaikat. Jelzet: MNL OLF 1 XX. Liber regius Georgii Rákóczi I.fol. 165v-166r. - Királyi könyvi bejegyzés. Tartalmi utalás Bethlen Gábor adománylevelére. Az eredeti kötést felhasználó bőrkötésben, mérete: 21/43*31,5*5,5 cm. V. Bethlen Gábor, Debrecen ura V. Bethlen Gábor, Debrecen ura 31. Báthory Gábor 1613. június 24-én kelt kegylevelének megerősítése a debreceni lakosok vagyoni és személyi szabadságának tiszteletben tartásáról Bogaras, 1616. április 12. Debrecennek az erdélyi fejedelemséghez való tartozása soha sem volt kétséges. Szapo- lyai János 1536-ban az addigi királyi birtokot enyingi Török Bálintnak adta, de 1556-ban János Zsigmond visszavette a családtól. Ettől kezdve az egymást váltó fejedelmek kezén volt, amelynek bizonyítékai a fejedelmi oklevelek, melyek megerősítik korábbi kiváltságaikat. A sorozatos megerősítésekre Debrecen kiszolgáltatott helyzete miatt volt szükség. Bethlen Gábor először 1616-ban ad ki ilyen irányú oklevelet, megerősítve Báthory Gábor korábbi kegylevelét. Jelzet: MNL HBML XV. 21/b. Muo 104. - Eredeti oklevél, anyaga papír, rajta ép ostyapecsét, mérete: 25*38 cm. 32. Bethlen Gábor Debrecen városának írt levele az örökös nélkül elhunyt Török István földesúri adójának a fejedelmi kincstárba való befizetéséről Gyulafejérvár, 1619. január 26. Debrecen városa elsősorban a fejedelemséget tekintette urának, és a magyarországi helyzet megoldását innen remélte. Nem véletlenül, hiszen Bethlen Gábor 1619-ben egyértelművé tette, hogy a város a fejedelemé. Török István halála után (1618), amikor néhány család leányági örökség címén próbálta megszerezni Debrecent, elöljáróinak büntetés kilátásba helyezésével parancsolta meg, hogy néhai Török Istvánnak fizetett évenként 2000 forint adót egyenesen az ő kincstárába szolgáltassák, mivel az őt illeti. Jelzet: MNL HBML IV. A. 1021/b. 1. d. 171. - Eredeti oklevél, anyaga papír, rajta fejedelmi ostyapecsét, mérete: 20,5*32 cm. 33. A Török család hajdani földesúri adójának adományozása a gyulafehérvári református kollégiumnak Gyulafehérvár, 1629. szeptember 2. Bethlen - 1619-ben hozott rendeletét megváltoztatva - 1629-ben úgy döntött, hogy a földesúri cenzust ne az ő kincstárába, hanem a gyulafehérvári református főiskola fenntartására fizesse a város. Jelzet: MNL HBML IV. A. 1021/b. 2. d. No. 188. - Eredeti oklevél, anyaga papír, rajta rányomott fejedelmi pecsét, mérete: 28,5*42 cm. 34. Részlet a főbírói számadáskönyvekből: Debrecen újévi ajándékai Bethlen Gábor fejedelemnek Várad, 1617. január 9. A Bethlen fejedelemsége idejéből származó főbírói számadáskönyvekből látjuk, hogy a debreceni tanács újévkor ajándékokkal kedveskedett fejedelmének.
