"Bethlen Gábor és kora" – Katalógus a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és Győr-Sopron Megyei Levéltárának Soproni Levéltára közös kiállításáról (Budapest, 2013)
Katalógus
60 V. Bethlen Gábor, Debrecen ura !••! h»l I^l l^l 1^1 !•! !•! !•! 1^1 h*»l N»l 1^1 h»l N»l !•! !•! [•I l«»l l«»l l«»l l«»l l«l h»l l«»l l«*l >»l 1^1l-*-! |4»l !•! |«»l 1^1l^»| |«l |4»l l«»l l«l 1^1 H»| h^l l«»l 1^11^| h»| l«»l |«l h»| |«»| |«»| h«»l !•! A debreceni számadáskönyvek kiemelten fontos forrásai a város történetének kutatása számára. Korszakunkból csak 1617-ből és 1618-ból maradtak fenn, de így is híven tükrözik Debrecen 17. század eleji gazdasági állapotát. Jelzet: MNL HBML IV. A. 1012.1 a. 1. köt. 220. - A számadáskönyv 292 oldalból áll, anyaga papír, későbbi köttetésit, mérete: 23><33 cm. 35. IV. Murád szultán által az egri beglerbégnek és a szolnoki kádinak küldött rendelete Debrecen város lakóinak védelme érdekében Buda, 1627. március 18. A város soha nem volt közvetlen oszmán uralom alatt, nem volt sem katonai őrsége, sem oszmán lakosa. I. Szulejmán szultán parancsára azonban 1564-től kincstári város, amely évente, közel 100 évig, számos ajándék mellett 2000 forint adót fizetett. Bethlen Gábornak élete végéig jók voltak az oszmán kapcsolatai, ami visszatükröződött Debrecen és az oszmánok viszonyának alakulásában is. Ezt mutatja IV. Murád szultán 1627-es rendelete, melyet Murteza pasa által az egri beglerbégnek és a szolnoki kádinak küldött. A debreceniek azt sérelmezték korábban, hogy a gyakran változó szolnoki szandzsákbégek rendkívüli ajándékokat követeltek tőlük, holott azt csak évente egyszer, bírájuk hivatalba lépésekor voltak kötelesek adni. A rendelet jogosnak találta a polgárok panaszát és az évenként egy ízben fizetendő adót annak ítéli, aki bírájuk hivatalba lépésének idején a szolnoki szandzsákbég tisztét betölti. Jelzet: MNL HBML XV. 21/c. 39. - Eredeti, török nyelvű oklevél, anyaga papír, mérete: 20,5*25,5 cm. 36. Bethlen Gábor rendelete a tokaji várhoz tartozó Macs Debrecen város tulajdonába adásáról Várad, 1623. április 1. Debrecen Bocskaitól kapta meg az 1605-ben a tokaji várhoz tartozó Macs egész porcióját. A török idők során elnéptelenedett. Bocskai halála után a szepesi kamara visszavette a birtokot, de Bethlen Gábor 1623-ban új adománylevelet állított ki a város számára: elrendeli, hogy a konvent a tokaji várhoz tartozó Macs birtokába Debrecen várost tulajdonosként iktassa be. Jelzet: MNL HBML IV. A. 1021/d. 7. köt. 102. n. -Az oklevél a Leleszi Konvent átiratában maradt fenn, mérete: 39*57 cm (kinyitva). 37. Debrecen és vidékének térképe a 17. század első felében Debrecen, 1601-1660 Debrecen történetével szorosan összefügg annak az ötvennél is több elpusztult szomszédos falunak a sorsa, amelyek a határát növelték. A török időkben a folyamat felgyorsult, a térképen jól látható mekkora volt a város által birtokba vett terület. Jelzet: Déri Múzeum I. 251-1916. - A térkép a Déri Múzeum Történeti és Dokumentációs Gyűjtemény Zoltai hagyatékában található, mérete: 70*62 cm.