Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

Uj feladatként jelentkezett viszont a Magyarországtól elcsatolt helységeknek a szomszédos országok által adott uj nevének nyilvántartása, de továbbra is számontartották a korábban megállapított magyar helységneveket is. A Bizottság 1926. március 31-i végrehajtó bizottsági ülésen elvileg kimondta, hogy az elcsatolt területen levő községneveket Magyarország területén maradt községek nevéül megkülönböztető jelző nélkül javaslatba 4 nem hozza. A Törzskönyvbizottság munkájának nagy részét ezután a községegyesitések és szétválasztások, az újonnan alakult helységek nevének megállapítása tette ki. Az első bécsi döntés alapján 1938 után kezdődő területi változások ÍBmét sok gondot okoztak. Az 1939. évi ülésjegyzőkönyv tanúsága szerint a visszatérő községek nevét ,a belügyminiszter nem iaz 1898. évi IV. tc. szellemében határozta meg, vagyis nem hallgatta meg a vármegyék, közeégek véleményét, sőt a Bizottságét is csak rövid uton kérte ki. Javasolták, hogy ezek a nevek csak ideiglenes jellegűek legyene

1., s ha majd alkalom és mód nyílik rá, a Törzskönyvbizottságot létrehozó törvény szellemében a névmegállapításokkal újra foglalkozzanak. Hosszabb szünet után 1942 áprilisában ülésezett újra a teljes bizottság, ahol a Magyar Földrajzi Társaság javaslatát tárgyaltak mer. A Társaság az eltérő helyesírási gyakorlatot helytelenítette,, A Bizottság rövid u-t, vármegyét és kötőjel nélkül egybeírt szavakat használt, a Magyar Földrajzi Társaság pedig hosszú u-t, megyét és kötőjelet. A döntést a végrehajtó bizottság ülésére halaszottak, de abban az Országos Községi Törzskönyvbizottság, a földrajzi Társaság és a Honvéd Térképészeti Intézet is egyetértett, hogy a hosszú helynevek használatának megszüntetését még következetesebben kell érvényre juttatni. A földrajzi nevek megállapításának szabályozását is felvetették*- A Bizottság ugy döntött, javaAz országos községi