Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

solja a belügyminiszternek, hogy a végleges rendezés a háborús idők elmultával történhessék meg. A belügyminiszter tájékoztatása szerint a földrajzi nevek megállapításának szabályozásáról az illetékes miniszter már tárgyalásokat folytatott, s a döntés hamarosan várható. A hosszú helynevekről öszszeállitást készítettek, az uj nevek véleményezését szakértőkből álló szük körű bizottság állította össze. Ennek tagjai a Belügyminisztérium, a Posta Vezérigazgatóság, a Honvéd Térképészeti Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság képviselőiből kerültek ki, nyelvészszakértőként dr. Pais Dezső működött közre. Tisztázandó kérdésként még a nagyobb helységek kerületeinek elnevezése merült fel, mivel az egyöntetűség érvényesítése itt is fontos feladat volt. Az 1940-es években a Törzskönyvbizottság rendszeresen Ülésezett, váltakozva hol a teljes bizottság, hol a végrehajtó bizottság ült össze. Kivétel csak 1945 volt, amikor a Bizottság a háború miatt szüneteltette tevékenységét. 1946 nyarán került sor az ujabb tárgyalásra. A minisztériumokban és a tudományos intézetekben történt szervezeti és személyi változások miatt a Törzskönyvbizottság átszervezése is szükségessé vált. Mint a Bizottság történetében már többször előfordult, a belügyminiszter rendeletileg módosította a képviselt minisztériumok tagjainak létszámát. 1946-ban a 151,341. sz. belügyminisztériumi rendelet az alábbiak szerint döntött a vál tozásokról: "A magyar miniszterelnök, a földmivelésügyi, az igazságügyi, a népjóléti, a pénzügyi, a külügyi, az iparügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a közellátásügyi, az újjáépítési és tájékoztatásügyi miniszterek képviseletében és javaslatára l-l, a honvédelmi, a közlekedésügyi, a vallás- és közoktatásügyi'miniszterek képviseletében 2-2, végül a saját vezetése alatt álló belügyminisztérium kebeléből 3 tagot" kért fel a Törzskönyvbizottság munkájában való részvételre.