Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

névmegállapitásáig több mint tiz év telt el. ükkor az ország területének nagy részével már elkészültek, csak 9 megye /Árva, Liptó, Krassó-Szörény, Beszterce-Naszód, Brassó, Fogaras, Hunyad, Nagy-Küküllő és Szeben/ névanyagánál hiányzott még á végleges döntés vagy a belügyminiszter jóváhagyása, illetve a hivatalos közlönyökben nem jelent meg az uj helynév, s igy az érdekeltek még nem tudtak a névváltozásokról. A felsorolásból kitűnik, hogy a névmegállapitás sorrendjét nem mindig tudták megtartani. Árva, Liptó, Brassó vármegye helyneveit a Katonai Földrajzi Intézet munkatervével való egyeztetésnél az első megyék között 'tűzték napirendre, mégis utolsóként kerültek végleges megállapításra. A Bizottság sürgette a hátralevő megyék névmegállapitását, annál is inkább, mivel az 1910. évi népszámlálás első kötete rövidesen sajtó alá került, s abban már az egész országról a végleges helyneveket akarták közölni. 1912-1916 között rendszerint már csak a végrehajtó bizottság ülésezett, napirendjén csupán kisebb névváltoztatási ügyek kerültek. Az első világháború alatt a viszonyok nem tették lehetővé a Törzskönyvbizottság működését, de a Bizottság feladatkörébe utált ügyek is csak szórványosan fordultak elő. A háború után a végrehajtó bizottság először 1922 nyarán ült össze. Az ország területének megváltozása meglehetősen sok problémát vetett fel, ezért a Bizottság tagjai nagy lendülettel fogtak munkához. Már a háború előtti üléseken felmerült az a gondolat, hogy a megyék elkészült névanyagát ellenőrizni kell. Az 1923-ban tartott ülésen felmérték az addig végzett munkát: 59 vármegye kézirata készült el teljesen, ezek ellenőrzése is befejeződött, csak Árva, Liptó, Fogaras és Hunyad vármegye végleges névmegállapitására nem került sor. Erre azonban már nem is volt szükség, mert az első kettő Csehszlovákiához, a másik kettő Romániához került.