Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

kitására, és azoknak, akik véleményükkel segitették a Törzskönyvbizottság munkáját, tiszteletdijat szavaztak meg. A Törzskönyvbizottság ekkor már öt éve állt fenn. Az 1898. évi IV. tc. végrehajtása során a hatóságoknak és a közigazgatási szerveknek mind több és több rendeletet, szabályt, utasitást kellett figyelemmel kisérniök, amelyek különböző helyeken és időben jelentek meg, és olykor csak az alapelveket tartalmazták. A munka sikere érdekében kiváiiatos volt olyan összefoglaló mü szerkesztése, amely egyrészről az összes e tárgyra vonatkozó rendeletet egybefoglalta, másrészről, ahol szükséges volt, kellő magyarázattal és felvilágosítással is ellátta. Fontosnak minősitették a mü kiadását abból a szempontból is, hogy a közvélemény érdeklődését kielégítsék. Javasolták

r hogy a mü magánvállalkozásként jelenjék meg, nehogy a' Törzskönyvbizottságot a fontosabb feladatoktól elvonja. A munkával Buday Lászlót bizták meg. Az elkészült könyvet "A község- és egyéb helynevekről szóló 1898, évi IV. tc. végrehajtása" cimmel 1903 novemberében terjesztették fel a belügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy a törvényhatóságok figyelmét is hivjia fel erre a raüre. Ebben az időben már kialakult a helynevek megállapításának végleges gyakorlata.' A Törzskönyvbizottsághoz visszaérkező adatlapok közül másodszori tárgyalásra csak azok kerültek, amelyeken a helységek észrevételt tettek. Amikor a végleges név kialakult, a külterületi lakott helyek kerültek sorra. A Bizottság általában 3-4 ülésen foglalkozott egy-egy megyével, de igy is több hónapba, sőt évekbe került, mig az anyag teljesen elkészült. A bizottsági tagok, az Országos Levéltár, a törvényhatóságok véleményének kikérése és egyeztetése, a fellebbező községek újratárgyalása mind-mind sok időt vett igénybe, Az első megye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun 1898-ban rendezett névanyagától az 1911, február 1-i ülésen tárgyalt Fogaras megye