Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

volna, ha egy-egy megye nehézséget jelentő neveinek megállapítása után nem térnének át más megyére, hanem előbb a többi, kevesebb gondot okozó helynevet is megállapítanák, A kisebbség véleményét az alábbiakkal indokolta: - könnyebben menne át a köztudatba, ha egy megyén belül egyszerre változnának meg a helynevek; - a Bizottság a saját és a közigazgatási hatóságok munkáját is megnehezíti, ha egy-egy vármegyéhez többször viszsza kell térnie; - minden helységnél', külön kell megrendelnie a táblákat, pecséteket, ha a többség véleményét fogadják.el; - egy-egy vármegye nevei gyorsabban készülnek el; - a vármegye összes helynevét látva könnyebb a többinek is nevet találni, A bizottsági ülésen végülis a kisebbség véleményét fogadták el, érveik az első megoldás hiveit is meggyőzték, A következő ülések tárgya Csongrád, Bács-3odrog és Fejér megye névváltoztatása és Baranya vármegye anyagának előkészítés volt, 1902 januárjában a végrehajtó bizottság a honvédelmi miniszter átiratát tárgyalta, és arra az elhatározására jutott, hogy az előkészített megyék befejezése után a Katonai Földrajzi Intézet munkatervébe felvett megyékre tér át és Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Szepee, Abauj-Torna, Gömör, Liptó, Árva, Zólyom, Turóc helyneveinek megállapítását végzi el. Erre azért volt szükség, hogy az Intézet már az uj nevek felhasználásával készíthesse el a térképeket. Ahhoz, hogy az együttműködés hosszú távon sikeres legyen,kérték többéves munkatervüket is. Nagy Gyula javaslatára - aki az Országos Levéltár képviseletében vett részt a Bizottság munkájában - e megyékhez a szlovák nevek ismerőjét, dr, Melich Jánost kérték fel nyelvészszakértőnek. Úgyszintén ebben az évben vetette fel az elnök, hogy a bizottsági tagok a hozzájuk küldött megyei adatokhoz egyre ritkábban és egyre lassabban fűznek véleményt. Javasolta, hogy a tagságnak egy hónap álljon rendelkezésre álláspontjuk kiala-