Hargitainé Báczy Orsolya: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai : Betűrendes mutató (Budapest, 1979)

szerint tárgyalja meg, s CBak akkor kezd uj megyéhez, ha az előző anyagával teljes egészében elkészültek, A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy lényegesen megkönnyíti a Bizottság munkáját, ha az ország területén sokszor előforduló azonos helyneveket egyszerre tárgyalják, így könnyebb volt azt a helységet kiválasztani, amely érdemes a régi név használatára, és as élőtagok adása, illetve a név teljes megváltoztatása is egyszerűbb volt, ha az azonos nevü helységek mind egymás mellé kerültek. Ennek a módszernek a bevezetését támogatta, hogy igy már az első tárgyaláskor végleges nevet adhattak, és nem kellett később a már befejezett megyékben levő helységekre viszszatérni. Később a Törzskönyvbizottság azt a módszert követte, hogy csak az azonos nevü helységeket látta el megkülönböztető jelzővel, a vármegye többi helységével nem foglalkoztak, 1901 februárjában dr, Jekelfalussy Józsefnek, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatójának halálával bizonyos személyi változások történtek a Bizottságban, A Törzskönyvbizottság uj elnöke dr. Vargha Gyula lett, helyetteB elnöke, dr. Vízaknai Antal, A Központi Statisztikai Hivatalt ezentúl dr. Kenéz Béla és dr. Kovács Alajos képviselték,' akik egyben a jegyzői teendőket is ellátták. Először vett részt a munkában az Országos Levéltár uj képviselője, dr. Illésy János is. A következő teljes bizottsági ülésen előterjesztették az Országos Levéltár és a Központi Statisztikai Hivatal különértekezletének eredményeit. Ennek az értekezletnek az volt a célja, hogy a névmegállapitás módszerén javítsanak. Egyhangú döntés azonban nem született, A többség véleménye szerint az azonos, rosszhangzásu, összecsatolt községek nevének megváltoztatása a legfontosabb, a munkát tehát ezzel kell kezdeni. Tárgyalásuknál valamennyi azonos törzsű, más megyében is előforduló helynevet figyelembe kell venni, A kisebbség álláspontja szerint viszont jobb