Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)
Bevezető
hogy korának egyik legkiválóbb, úttörő feladatokat vállaló és végző mérnöke volt. Születésének időpontját nem ismerjük, csak azt, hogy Győrből származott, hiszen topográfiáját és 1728-ban az ország nyugati határairól készitett hatalmas térképlapját mint Kovács János "győri fi" irta alá. Érdekes, hogy több latin nyelvű térképén nevét latinra forditva "Johannes Fabricius" formában jegyezte fel. Hemesi származása mellett szól a térképeinek aláirása alá ütött cimeres pecsét. Arról sem tudunk semmi biztosat, hol szerezte földmérésre képesitő tudományát. Az 1717-ben felállitott bécsi "Ingénieur Akademie" növendékei között neve nem fordul elő. TÖhbször is mathematikusnak irja alá magát, lehetséges tehát, hogy valamelyik egyetem matematikai fakultásán végzett, amelyek e korban mérnöki munkák végzésére képesítettek. Ha most ehhez hozzátesszük, hogy primási alkalmaztatása Kovács János katolikus voltára enged következtetni, talán föltételezhető, hogy valamelyik olasz egyetemre járt. Mindez további igazolásra vér, mégis valószinübb annál a magyarázatnál, amely szerint Kovács János Mikoviny Sámuel tanitványa lett volna, amint Fodor Ferenc magyar kartográfiatörténetében emliti. /3/ Ez ellen elsősorban az szól, hogy első kiforrott alkotásai néhány évvel megelőzik Mikoviny legkorábbi térképeit. Az együttműködésük példájaként idézett térképet /Mappa Regni Hungáriáé novissima 1729«/ szerzőként Kovács János szignálta, és nem egészen világos, milyen bizonyítékok alapján állapitot ta meg Fodor Ferenc, hogy "ennek munkálataiban részt vett Mikoviny is, egyébként Kovács János, az ő tanitványa készítette". /4/ A Bécsi Nemzeti Könyvtárban lévő és csupán Borbély Andor vázlatos leirásából ismert térképlapról az idézett szöveg alapján egyértelműen ez nem derül ki.
