Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

Együttműködésüket egy másik, egy évvel korábban készült térkép bizonyltja, amelyet Marinoni eredetije alapján Mikoviny "páriáit" és Kovács János delineált. A hatalmas lap egyike legkorábbi és legszebb kéziratos térképeinknek, amely a nyugati határvonalat az osztrák-magyar határmegállapitó bizottság 1715» évi döntése alapján rögzitette. /5/ A munkálat fontosságát az akkori viszonyok között nem kell különösebben hangsúlyoznunk. Nyilvánvaló, hogy a másolat elkészítését az ország legképzettebb mérnökeire bizták, ebből pedig arra következtethetünk, hogy Kovács János mögött már ekkor elegendő tapasztalat és gyakorlat, sőt némi hirnév is állott. A térkép készítésének dátumából kisérletet tehetünk életkorának meghatározására is. A mérnöki képzés időtartamát megbecsülve föltételezhetjük, hogy a térkép készítésekor Kovács János körülbelül 25-30 éves volt, igy minden valószinüség szerint a XVII. század utolsó vagy a XVIII. század első éveiben született. Kovács János pályájának további állomásaira térképeiből és azok névaláírásának szövegéből, valamint a Kamarai Levéltár néhány iratának adataiból következtethetünk. Kutatásaink során a Magyar Országos Levéltárban, az Esztergomi Primási Levéltárban és másutt harmincöt térképét sikerült megtalálnunk, valamennyi a magyar kartográfia legkorábbi, legfontosabb emlékei közé tartozik. 1728. évi első ismert lapjának szignálásakor feltételezhetően nem állt sehol szolgálatban, mert neve alá csupán annyit jegyzett fel: "Kovács János Győri fi delineálta". /5/ Következő 1730-ból származó, Nagymálos és Nagysalló határvitáját ábrázoló lapját viszont már esztergomi primási matematikusként irta alá. /6/ Közreadott munkájában is akad néhány adat szolgálatának első éveire: Bálványszakállas le-