Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

ak. Jelentőségük elismerése és hangsúlyozása mellett további feladat annak felderitése

t milyen források alapján dolgoztak, honnan meritették számadataikat, ezek mennyire pontosak és megbízhatóak? Jelen munkánk célja a leiró statisztika magyarországi kezdeteinek bemutatása, s ezen belül is annak a T. Polónyi Nóra által felkutatott első magyar nyelvű munka szövegének közreadása, amely joggal számithat érdeklődésünkre és megbecsülésünkre. Kovács János esztergomi primási mérnök 107 helységet tartalmazó földrajzi leirása méltán állitható Bél Mátyás nagyhirü munkái mellé. Nemcsak forrásértéke, tudományos jelentősége, belső tartalmi gazdagsága vetekszik a "Notitia" jól ismert szerzőjének munkáival, de azokat egy szempontból még föltétlenül felül is múlja: Kovács János eddig ismeretlen munkáját, kortársait messze megelőzve nem latinul, hanem magyar nyelven irta. 2. Magyarország XVII. századi népességi, társadalmi és földrajzi Tiszonyairól rendkivül keveset tudunk. Egykorú források igen kis számban maradtak fenn és azok is szűkszavúak. Az ország népének életviszonyaira csak közvetett adatokat tartalmazó adóösszeirásokból tudunk több-kevesebb sikerrel következtetni. Az egyéb források között elsősorban a török utazó Evlia Cselebi naplóját szokták idézni, amelyről azonban le kell hántani a keleti ember dus fantáziájának túlzásait és az irodalmi szinezetü elbeszélés költői fordulatait. Hivatkozni szoktunk még nyugati utazók leírásaira, tüzetesebb vizsgálatok azonban ezeknek is számos tévedését és hibáját tárták fel. Néhány kezdetleges térkép /Lázár deák, Honterius,"Lazius, Zsámboky, Hevenesy/ első megörökítő! a tájnak, .mindössze ennyi, ami Magyarország földrajzi viszonyairól fönnmaradt. A török elleni felszabadító háborúk és a Rákóczi szabadságharc után az 1720-as, 1730-as években mozdul valami,