Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

ekkor jelennek meg a hasal ge

ometrák első térképei, ekkor kezdődik meg az egyetemi és főiskolai oktatásban a reáliák tanítása, de még sokat kell Tárni, mig Szempcen megalakul a Collegium Oeconomicum és Selmecbányán a Bányászati Főiskola* A fő gócok kezdetben a protestáns főiskolák, Pozsony, Debrecen, Sárospatak, Kassa, Eperjes, innen sarjad ki a magyar leiró földrajz eddig ismert első művelőjének, Bél Mátyásnak munkássága is* 3* A pozsonyi evangélikus liceum tudós tanárát a hazai tudományosság nagy alakjaként tiszteljük* Az ország megyéinek leírását tartalmazó, hosszas előkészítés után megszülető "Hotitia Hungáriáé novae historico-geographica.••" cimü munkájának első, Pozsony megye helységeit tartalmazó, latin nyelvű kötete 1735-ben jelent meg, /2/ A második kötet Turócz, Zólyom és Liptő megye leírásával 1736-ban, a harmadik PestPilis-Solt adataival 1738-ban, a negyedik Nógrád, Hont, Bars és Nyitra megye helységeivel 1742-ben került kiadásra. 1749ben bekövetkezett halála után kinyomtatták még az ötödik kötet első felét is Mosón megye leirásával« A mü további megyei anyagának kéziratát a szerző örököseitől Batthyány József kalocsai érsek vette meg, de szállitás közben egy részük a Dunába esett és használhatatlanná vált* Az esztergomi primási levéltárban a kéziratos munka több megyére kiterjedő anyaga ma is megtalálható* A megyei leírások helységenként haladnak és a korabeli tudományos érdeklődésnek megfelelően elsősorban földrajzi és történelmi adalékokat közölnek, mellőzve a népességre vagy a gazdasági élet különböző jelenségeire vonatkozó számokat* A korabeli viszonyok között azonban a Bél Mátyás által összegyűjtött és közreadott adatok is nagy lépést jelentettek előre az ország viszonyainak megismerése felé, mely minden statisztikai tevékenység megindításának alapja volt* Mindaddig nem kerülhetett sor az ország népességének, gazdasági