Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

séges jók, tsak hogy a föllebb meg-nevezett Livina vize által, valamennyire meg-rontatik. Halászottya igen tsekély: az Erdejét leg-nagyobb Szükségére tartya. Határos Nap-kelet felül Právoticzal; Dél-felül Kis-Sztricze és Livinával: Napnyugot felül ugyan Livina, Apáti és Borcánnal: Étzak felül penig Fecsenitz és Nasztriczal. 4. Egerszeg, ezen helség N. Nyitra vármegyében Nagy-Szombathoz 4. mérföldnyire a Nyitra vize mellett fekszik, mellnek is határja sima: Szántó-földei meg-lehetóssek: Réttyei a Nyitra vize által sokszor megkárosittattnak: Barom élő mezeje valamennyire szűkös, mell-is bokros és bozótos, ennek ámbár valóságos halászottya nintsen, de mind az által a föllebb meg-nevezett Nyitra áradásával némel lapos völgyekben a Posvánság között elég halak gyarló izzel, találtottnak. Erdeje bokrokon kivül egyéb nintsen. Határos Nap-kelet felül Szalakuzzal; Dél felül Darási helséggel és Pergi-pusztával: Nap-nyugot felül Csekeivel, és Nemes-Perggel: Étzak-felül penig Lajos-falvával. 5. Zsigárd ezen Falu N: Po

sony-vármegyében Nagy-Szombathoz 6« mér-földnyire, Viz-közi mezőségben fekszik, mellnek-is közepin hajdant a Vág-vizének Ága volt, eztet még mái napig is hólt-Vágnak hivják, ugyan ezen hólt-Vág hasittya N: Posony és Nyitra Vármegyét. Való hogy ezen Falunak fele a mint a parton-tul fekszik, Nyitra Vármegyében volt; de alkalmatossabb mivoltáért. N: Posony-vérmegyével meg-egyeztetett. A Templom mell Méltóságos Hertzeg kegyelmével föl épittetett, a Falu végin