Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736-1739

Parochiának ellenében egy kis-dombotskán fekszik, mell-is szép kü-kerittéssel vagyon környül-véve. Szántó-földei mivel kevés és az-is az Árvizek miatt gyakran káros, azért a Méltóságos Uraság rendölésébül a Tardoskegyi határbul DÖgÖsi Puszta felül egy nagy darab határ nékiek rendeltetett, Réttyei gyakor igen vizessek barom élő-mezejével együtt: Halas-tójja gyarló ugyan a föllebb meg-nevezett holt-Vágban a Nádság között azis tsak tsikokbul álló. Erdeje a Réteken emitt amott lévő füszfákon és bokrokon kivül egyéb nintsen. Ezen a Sóki-járó felé Uj-várnak az uttya Posombul közelebb, ha tsak az Arviz meg nem gátollya. Határos Nap-kelet felül Sók és Szeliczével, nem külömben Parkasdal-is, mellek közül a két első Vágón tul, utolsó penig innend fekszik: Dél felül Alsó-Szelivel: Nap-nyugot felül Pereddel; Étzak felül penig Sellyével, 6, Vága ezen Falu N: Posony-Vármegyében Nagy-Szombathoz 3» mér-földnyire közel a Vág-partyához lapos helen fekszik, a mint a határja-is igen lapos; Melre nézve a Vág-vize áradása alkalmatosságával mind Szántó-földei, mind Réttyei és mezeje gyakran meg rontattnak el-annyira, hogy még a Faluban létő uttzát is sokszor meg-futtya. A halászottya a Vég-vizében meg-lehetős: Az Erdeje nagyobb réBzint Füsz-fábul álló. Való hogy ennek az Ő határjában egy kis Erdőtske vagyon, mellnek fele a Méltóságos Uraság szükségére tartatik; másik fele penig az Helség-bélieknek engedtetik. Ennek nagy darab részit a Vág-vize uttyát egyszeris mind másfelé vévén Sopornyai Határhoz, szabta. Határos Nap-kelet felül Sopornyával: Dél felül Onyi-pusztával; Nap-nyugot felül Vér-Réttyével: Étzak felül penig Vág-Szerda-hellel.