Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

Mennyire tudatos Kovács Jánosnak à magyar nyelv egyenjogúsításáért folytatott harca, bizonyltja az a Szinynyeiben feljegyzett jellemző adat, hogy 1746-ban magyarra forditotta és Pozsonyban kiadta Khevenhüller osztrák hadvezér német nyelvű hadtudományi munkáját az alábbi cimen: "Hadi exercitium, vagyis gyalog regementnek gyakorlási, mely Kevenhiller fő generális alotmányábul magyar tiszti uraimék kedvéért nyelvűkre fordítatott, ugy némely mathematika observa tiókkal megvilágosíttatott nemes hazájának javát ki vaine Kovács János által", /18/ Ugyancsak ezt bizonyitja három, folytatólagosan kiadott magyar nyelvű történeti munkája is, /19/ És mennyire nehéz és reménytelen harc volt ez a latin nyelv általános uralma és a Habsburgok germanizálő törekvéseivel szemben, arra csak egy idevágó adalékot emiitűnk meg: Az Esterházy Ferenc kancellár által felajánlott szempci kastélyban 1763-ban megnyiló első magyarországi mérnökképző iskola, a Collegium Oeconomicum működését Mária Terézia csak azzal a feltétellel engedélyezte, hogy a tanítási nyelvnek németnek kell lennie. Nem is vettek fel az első hazai mérnökképzőbe csak németül jól beszélő növendékeket, A többit pedig most már mondja el maga Kovács János, További feladatunk csupán rendkivül gondosan, tisztán és jól olvashatóan leirt szövegének közreadása volt, A forrásközlés általános szabályai szerint színes és érzékletes leirásait betühiv formában másoltuk le, mert csak igy tudtuk visszaadni Írásának egyéni zamatát és a korabeli magyar nyelv gyakran döcögő, következetlen ortográfiaját. Megőriztük az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában található kéziratának minden sajátosságát: a gyakran indokolatlanul használt nagy betűket, a szavak egybeirását vagy szétválasztását, a mai nyelvtől eltérő betühasználatot és helyesirást. Meghagy-