Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

nöki felmérésének pontos adatait. Ez a táblázat fontos bizonyítéka kiváló munkamódszerének, az első pontos felmérések egyike, melyet Magyarországon mérnökeink készitet

tek»Ebből sarjad ki később az a hatalmas munka, mely végül az egész ország feltérképezéséhez vezetett. Kovács János a Batthyány család birtokain folytatta az itt megkezdett úttörő munkát /11/, amelynek a közzétett tábláza% csak egyetlen, példaként bemutatott terméke. Az uradalomhoz tartozó helységek pontos földkönyveinek elészitésével tulajdonképpen a földterületi és termésadatok pontos statisztikájának alapjait veti meg hazánkban. Befejezésül a nyelvről. Kovács János nem akármilyen feladatra vállalkozott, amikor "geographico topográfica descriptióját" magyar nyelven adta közre, hiszen korabeli tudományos nyelvünk hiányos szókincsével, botladozó kifejezéseivel, kialakulatlan helyesírásával számos nehézséget okozott használójának. Földrajzi, leiró statisztikai és térképkészítői gyakorlatunkban a magyar nyelvű munka az egész XVIII. század folyamán teljesen ismeretlen. Csak Vályi Andrásnak a század legvégén megjelenő "helyészeti" lexikona készült magyarul, a kartográfia azonban ebből a századból Kovács János lapjain kivül magyar felirattal készült kéziratos térképet nem ismer. Tudatos meggondolások alapján ir anyanyelvén, és erről ő maga vall megható őszinteséggel az esztergomi érsekhez irt bevezetője első soraiban: "

#

..azon sokat gondolkodtam, hogy följegyzését minémü nyelven adhassam, mivel penig még-mind eddig a Helségek leirását Magyar nyelven'nem látom, a mit is Magyar Geographia találtossék... egyedül a közönséges tiszta Magyarságban foglalatoskodtam". És tüstént azt is megmagyarázza, megindokolja, miért? "Külső Országbeli némely fő monarchák azon gyönyörködnek:, hogy ha mind az Ország törvényei, mind penig külömb féle tudományok Anyai nyelven foltattnak.,."