Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

A néphagyomány friss közlései sokszor szólnak a török idők emlékeiről - olykor még jelen időben. /Szentgyörgynél olvasható: "Határos... Párkánnyal, mellet a törökök Kakádnak hívnak...V Általában gyakoriak az utalások a helységekben lejátszódó történelmi eseményekre, mint éppen Párkánynál Szobieszky János harcaira. Ezután sorolja fel a települések egyéb jellegzetességeit: a hőforrásokat, a malmokat, a halászati és vadászati lehetőségeket és további fontos vagy kevésbé fontos érdekességüket. Ritkák és éppen ezért jelentősek a népességre tett megjegyzések. így Muzslánál kiemeli, hogy H

jó juhos és marhás gazdák lakják a helységet", Börzsönynél: "a lakosok szorgalmatosak, kik is szebbnél szebb gyümöltsösöket nevelnek

11

, Guttánál: "Ezen helségnek lakosi akik vagyonosabbak marhákkal való kereskedéssel, akik pedig alább-valók halászattal szokták életeket foltattnyi". - Végül a helységek földrajzi - topográfiai leírását minden esetben a szomszédos helységek égtájak szerinti felsorolása zárja. Természetesen ez a terjedelmes helységleirásoknak csak a vázát bemutató ismertetés nem térhetett ki mindazokra a becses egyedi adatokra és részletekre, amelyeket Kovács János előadásába beiktatott. Az esztergomi primási uradalom mezővárosainak, falvainak és pusztáinak sok-sok jellegzetességét, jellemző adatát, érdekességét jegyezte fel, amelyeket ma is nagy érdeklődéssel olvasunk. Ez a szines népi szőttesre emlékeztető kép, az egykorú viszonyok oly életszerű leírása, ami olvasójában sokáig megmarad, munkája egyik legnagyobb eredménye. Külön meg kell emlékeznünk arról a táblázatról, amelyet Kovács János Vadkert község területének felméréséről készitett. Ebben név szerint felsorolja a helység egész népességét, föltünteti birtokaik nagyságát és a telkek mér-