Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

majd leírja határát: síkságon, dombos, hegyes vidéken fekszik-e, termékeny vagy gyenge minőségű földeken gazdálkodnak, szántója, rétje, erdője elegendő-e vagy kevés, van-e szőlője és más jövedelmi forrása ? Eközben sürün utal a mezőgazdasági termelés jellegzetességeire és ezek az aprólékos adatok munkájának talán legfontosabb részletei, amelyek a korabeli viszonyok számos érdekes sajátosságát őrizték meg az agrártörténetirás számára. Egyetlen példának a pozsonyi domimiumban fekvő Püspöki szines leírásának részletét idézzük, ahol a város közelsége már akkor ráirányította Kovács János figyelmét a "háztáji" jelentőségére* "Szántó-földei elégséges volna, tsak hogy a Faluhoz közelebb lévőket szorgalmatos sabban mivelik, azokat penig mellek Misérd felé killebb esnek, gyakran munkálatlan hagyják* A Ráttyein szép széna terem, mellek teli Gyümölts-fákkal: ezeknek ámyékjában a harmatos fü gyöngén nevelkedik*•• A nép igen könnyen élő, mivel Pozsony közel lévén, ha tsak szorgalmatoskodnék, háza körül nevelt jövedelmekbül-is szépen el-élhetne* És mivel gyümöltse gyakran sok terem, inkább messzere fáradoz, hogy sem a szántást odahaza űzné"* Ezután helységenként a jelentősebb építményeket veszi számba: a diszes templomokat vagy kastélyokat, a nagyobb nemesi kúriákat és a vendégfogadókat* Különösen értékesek azok a följegyzései, amelyek római vagy árpádkori romok, templommaradványok, törökkori sáncok és más régészeti szempontból figyelemre méltó emlékek helyéről, állapotáról tartalmaznak viszonylag pontos leírásokat* Minthogy a régészeket ma is sok esetben vezetik nyomra XVIII. századi térképek ábrázolásai, ezeknek az adatoknak érdemes komoly figyelmet szentelni. /Különös részletességgel szól például a Hetény területén talált római és középkori emlékekről*/