Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

éles elhatárolásaival. Ami a szövegben csak "elegendő szántó" volt, itt a helység határának különböző szinekkel jelölt művelési ágainál már jól áttekinthető arány, különböző földrajzi viszonyok statisztikailag is megragadható ábrázolása. Többi térképének többsége is a primási birtokokat ábrázolja, egyről-egyről további értékes részleteket, ujabb adatokat tüntetve fel. Különösen értékesek a nagy gazdagsággal följegyzett dűlőnevek, a vitatott községi határvonalak mellett fekvő határpontok részletes leirásai. Egyéb megbizatásai kapcsán azonban más vidékeken is megfordult és igy fennmaradt munkái az ország különböző tájait képviselik, 6-, Az "Esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója" uj oldaláról mutat ja be a kiváló földmérőt. Nem elégszik meg a térképrajzolással, vizBzábályozással, utépitéssel, hanem magyar nyelven országleirást is készit a hozzátartozó falvakról. Nem kis vállalkozás ez, hiszen a primási matematikustól sok uj ismeretet követel: történelmi, földrajzi és gazdasági adatokat, amelyek összegyűjtésében kizárólag saját erejére és tapasztalataira támaszkodhatott, A négy évig tartó munka során 107 települést dolgozott fel Esztergom, Hont, Komárom, Pozsony, Nyitra, Trencsén, Nógrád és Bars megye területénm tehát túlnyomórészt az akkori Magyarország Dunától északra fekvő részén. Köztük mezővárosok, falvak és puszták vannak, jellegzetesen sik- és hegyvidékiek, magyar, német és szlovák lakosságuak. Kovács János egy-egy helységet fontosságukkal arányban álló részletességgel tárgyal, és valamennyinél többnyire ugyanazoknak a kérdéseknek szentel figyelmet. Az adatok sorrendje általában azonos. Először a helység távolságát adja meg valamely fontosabb ponttól /többnyire egy-egy nagyobb várostól vagy folyótól, ismertebb helytől/ számítva,