Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

A Batthyány család levéltárában talált térképek arról tanúskodnak, hogy 1754-1757 között mezőkomáromi birtokaik felmérésén fáradozott. Több más, szerző és dátum nélküli, de föltétlenül Kovács János kezenyomát viselő térkép arra utal, hogy munkássága meglehetősen széleskörű volt, A térképek elkészitését mindenkor pontos földkönyvek, a paraszti birtokok egyenkénti felmérése kisérte és ezek a munkálatok úttörő jelentőségűek voltak a korabeli mezőgazdasági és birtoklási viszonyok megismeréséhez, előfutárai a József-kori birtok-kataszter egész országra kiterjedő munkálatainak, Foglalkoztatta Kovács Jánost a Kamara is. Első megbizásét 1746-ban kapta, amikor a Bács megyei kamarai birtokok térképét másoltatták le vele 40 Forintért, /9/ 1747ben a lehotai uradalom, 1750-ben a börzsönyi területek felmérésével bizták meg, /10/ 1757-től kezdve azután állandó kamarai megbizásokat vállalt, és ennek keretében olykor hoszszabb időre, távoli utakra is igénybe vették szolgálatait. ElsŐ nagyobb munkája 1757-ben Szlavóniába szólította, /11/ Később az ország különböző területein végzett felméréseket, majd 1763-ban végleg a Kamara szolgálatába lépett. Kinevezési decretuma 1763» februárjában kelt és évi 300 Forint fizetés mellett kiküldetési idejére 3 Forintos napidijat állapitott meg számára, /12/ Ilyen feltételek mellett kezdte meg 1763. április 14-én a Bács megyei kerületben működését, A districtus kész térképét szeptember 5-én terjesztette fel és a kamarai irat szerint a királynő munkáját elismeréssel fogadta. /13/ Sajnos Kovács János kamarai működése nem volt hosszú életű. 1764. március 20-án egy szűkszavú irat arról számol be, hogy az elhunyt Kovács geometra özvegye és négy árvája számára 50 Forint segélyt utaltak ki. /14/ 5. Kovács János jelentőségét elsősorban mérnöki, közelebbről térképkészítői, földmérői munkássága alapján kell