Dávid Zoltán: Az első magyar nyelvű leíró statisztika 1736-1739 (Budapest, 1980)

Bevezető

Írásában megjegyzi, hogy 1733 novemberében a csádék közt tálait öregasszonyt "Gutára bé vitettem"• Tardoskedd adatainak felsorolása közben pedig azt említi meg, hogy 1735-ben a helységben földet osztott. Következő datált térképlapjai az 1736ea évből maradtak fenn Párkányról, Huzaláról, Ipolyszakálról, Helembáról, valamennyit primási mérnökként irta alá. /7/ Kovács János 1763-ig maradt az esztergomi érsekség földmérője. Bármily különösen hangzik is, de a Primási Levéltárban három évtizedes működésének eddig nem sikerült Írásos nyomát megtalálni. E korszak gazdasági jellegű iratai eléggé hiányosak és igy sem alkalmaztatásának körülményeiről, sem munkásságának részleteiről nem maradt fenn egyetlen irat sem. Csupán a keze alól kikerült szép kivitelű térképek jelzik, hogy ezalatt számos birtokfelmérést, vízszabályozási és határrendezést végzett. Legutolsó primási mérnökként szignált lapja 1758-ban "dimensuráltatott" és Csöllét ábrázolja. /8/ Térképeiből igy is kialakul alkalmaztatásának célja. Az esztergomi primas az elsők közt látott hozzá birtokainak térképezéséhez, a fontosnak itélt földrajzi, gazdasági és statisztikai adatok összegyűjtéséhez. A vármegyék és a nagyobb birtokokkal rendelkező földesurak rövidesen követték példáját és a XVIII. század közepétől már rendszeresen alkalmaztak egyegy "hites geometrát", akinek feladata lényegében megegyezett Kovács Jánoséval. Ugy látszik, a -rábízott feladatok nem merítették ki teljes munkaerejét, mert időről-időre egyéb térképezési munkákat is vállalt. Igy a Kamarai térképek közt lévő, és a Győri Gubernátor különböző helységekben fekvő birtokait ábrázoló térképlapját mint Pozsony megye matematikusa irta alá. Mivel a térkép keletkezésének időpontját nem tüntette fel, nem sikerült megállapítani, hogy ez életének melyik periódusa volt,