Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

Tájékoztató a kiadványról. Esterházy Miklós hosszú közéleti pályájának s főként húszéves nádorságának története eddig jórészt Bethlen Gábor és I. Rákóczy György harcaival kapcsolatban érdekelte tudományos irodalmunkat. Amidőn tehát Esterházy Pál herceg úr Ő Főméltósága nagy őse országos jelentőségű iratainak kiadását határozta és rendelte el, eddig ismeretlen anyag közlése szempontjából elsősorban az az időszak jöhetett számításba, amely Bethlen halála és Rákóczy támadása között telt el ; másfél évtized, amely a Habsburg-birodalom nyugati háborúi és a törökkel való állandó csatározások között folyt le, de amit aránylagos értelemben véve mégis csak Magyarország békés időszakának nevezhetünk. Ez a korszak ép ezért elsősorban a belső kormányzat történetének szempontjából érdekelhet bennünket. A fennmaradt írásos anyag nagy tömege különben is célszerűvé teszi azt, hogy a török és az erdélyi kérdésnek külön sorozatot szenteljünk. Természetes dolog, hogy a teljes elkülönítés kivihetetlen lenne ; egyrészt, mert lehetőleg kerülnünk kell az egyes iratok szétdarabolását közlésünkben, másrészt pedig azért, mert a kormányzattörténeti iratok sorozatában érintenünk kell minden jelentősebb kérdést, amikor ki akarjuk mutatni a kormányzat céljaira és tevékenységére jellemző vonásokat. A döntő országos kérdések az országgyűléseken, a királyi tanács ülésein és egyéb tanácskozó összejöveteleken, mintegy csomóba futva össze, kerültek megvitatás alá ; e tanácskozások biztosabb külső szempontnak kínálkoznak a közlendő iratok kiválogatására, köréjük csoportosítva a kisérő hónapok eseményeiről tájékoztató iratokat. Azt hisszük, hogy a Magyar Országgyűlési Emlékek abbamaradt kiadásának ügye ilymódon megoldásra talál a XVII. század első felére nézve ; de csaknem az egész századra nézve is, ha a Főméltóságú Herceg úr terve és akarata szerint a kiadványok idővel Esterházy Miklós nádor fiának, Pál