Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

Iratok

gyák, mind czasároknak haddal Drinapoliban való jűvetelét, s mind az Budához szálló tábort, es egieb keszeőleteketis, hanem a' nevét változtatták czak megh igiekezeteknek, hogy már eők Asakra mennek, de az bolondért való persuasio, az mint az feiedelemnek irt ratioimban bévén megh mutattam ; immár nem tudom ha nem keőlle ezértis szendvednem hogy eleo nézek. Ennie Írásommal magáth eő Feőlséghét, ennie distráctioi keőzeőt nem bánthatom, hanem kerém igen keglmedet, tiszti es hivatallia szeréntis szép czendessén repraesentállia keglmed mind ezeket, s keőnieőreőgieőn mindniaiunk nevével, hogy tekénczen ide mireánkis eő Feőlséghe és vetessen más gondviselést feől, mert bizoni sebesseb, s nagyob tűz támadhat ebbeől, hogy sem az kiket eő Feőlséghe most láth óth, s ha véghben viszi Erdeli ellen gonosságát az teőreők, szintén nyakában migyen az feiedelemnek, vagy ellene áll, vagy el megien előtte, vagy erősségűben szorul, ha ellenek ki száll el verik minden bizonial, s akkor oztan nem czak magáth, de az orszagotis féltenem ; Ha eli szalad, masova nem mehet, hanem ide ki magiar országhi jószágában, ki után felek igen raita, hogy utanna ne jűienek, az eleőb sok beő discursussal megh irt ratiokra nizve. Hol penigh valami bizonios heliben szorul, vagy megh veszi teőlle, s maga száll bele, avagy azt vitatván az egész orszagoth el pusztettia, s kiváltképpen ha Varadban szorol, s azt szállana megh, az egész Tiszaigh való feőldet semmivé tenne, mint az előttis hogy megh szállotta volt. Ugy keől azért az biztatást neki adni, hogy se neki, se magunknak veséit vele ne czinálliunk, mind az által valami rendetlen dispositioban se hozzuk, kit bizoni tapogattva, s jo consultatio utan vihetni végben, en maganossanis mit irtam melle, az ratio melle feől kűltem aztis kgk, s mégis fordettattam, hogy ercze eő Felsegheis i

1 lm az Baka baniaiak es az oda rendelt capitaniis mit irion, feől kultem in specie leveleket, teőbbire kűdulok reájok, s ugy szeőrzeőttem valami kevés pénzt nekik az épületre, s nagy galibával hordattam az épületre való fatis oda, s im erti kegd a' levelekből, mint feniegethkezotdik az teőreők, es ellenzi azt az epületet, hogi s nem hadgia megh epetteni, s arrais segetseget kerek, s nem tudok hol vennj, az magam lovasiban harmad fél szazigh valót, am Levara szalléttot1 A nádor irata Rákóczyhoz, 1641 márc. 16. (Erd. Orsz. Emi. X. köt.)